Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1997

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1997

Egy ilyen össz-európai biztonsági architektúrának olyan elemei lennének, mint a bővülő euro-atlanti intézmények: a kibővülő NATO, Európai Unió, Nyugat-Európai Unió; tehát nem statikus, hanem fejlődő, mozgásban lévő és bővülő euro-atlanti szervezetek. Ide sorolom a partnerségi megállapodásokat a NATO és Oroszország, a NATO és Ukrajna között. Ide sorolom továbbá a regionális együttműködési struktúrákat, amelyek már nem egyszerűen biztonsági struktúrák, hiszen éppen az együttműködés elmélyítése révén hoznak létre nagyobb stabilitást. Ebbe a sorba tartozik a Közép-Európai Kezdeményezés (a CEFTA), valamint az új Dél-Európai Együttműködési Kezdeményezés (a SECI), és még jó néhány más struktúra. A különböző kétoldalú megállapodások szomszédos országok között - az alapszerződések rendszere -, és a Párizsban aláírt Európai Stabilitási Egyezmény, amely ezeket egy rendszerbe foglalja, szintén ebbe a körbe tartozik. Feltétlenül megemlítendő még az EBESZ, amely az egykori Helsinki Konferenciából nőtte ki magát állandó intézménnyé. Nos, ebben a nemzetközi környezetben a magyar gazdaság és társadalom modernizációját, fejlődését szolgáló, és ehhez biztonságot és támogatást kereső magyar külpolitikának nem lehetnek más céljai, mint az ország beillesztése az euro-atlanti közösségbe, továbbá az ország és szomszédai viszonyának rendezése, valamint a határainkon kívül élő magyarság, magyar közösségek támogatása. * Áttérek Magyarország regionális pozícióinak az áttekintésére. Magyarország helyzete ebben a térségben azért sajátos, mert a két világháborút követő békerendezések következtében területeket vesztett mindegyik szomszédja javára, és ennek következményeként a környezetünkben minden államban jelentős létszámú - több tízezres, több százezres, sőt több milliós - magyar kisebbség él. Nálunk is élnek nem magyar ajkú kisebbségek, bár lényegesen kisebb lélekszámban. Nyilvánvaló, hogy a kisebbségek helyzetének alakulása, a kisebbségek jogainak érvényesülése vagy éppenséggel háttérbe szorítása kihat Magyarország és szomszédai viszonyára is. A kormány álláspontja szerint a kisebbségi jogok érvényesülése vagy megsértése - ezt tragikus példaként a délszláv válság mutatta - a 279