Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1997

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1997

Befejezésül a bel- és külpolitika összefüggésének még egy eleméről szeretnék szólni: a közvélemény részéről tapasztaltakról az euro-atlanti integrációt illetően. A közvélemény felé azt hangsúlyozzuk, hogy az euro-atlanti integráció - azaz a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás együtt - adja az országnak a biztonságot, a stabilitást, a fejlődés lehetőségét, és növeli súlyát a világban. Mindkét szervezet egy sor konkrét előnyt kínál. Az EU-tagság javítani fogja a piaci pozícióinkat, és - bár ma még nem tudjuk, mekkora - mindenképpen jelentős összegű támogatást várhatunk az Unió különböző alapjaiból; bekapcsolódhatunk fejlesztési programokba, infrastruktúrális programokba; lehetővé válik az EU-térségben állampolgáraink szabad munkavállalása, tanulása, letelepedése és vállalkozás-alapítása. A NATO esetében arról igyekszünk meggyőzni az ország lakosságát, hogy a belépés elsősorban nem azért fontos, mert valami ellen védelmet keresünk. A NATO-hoz csatlakozásban nem a félelem és nem valamiféle külső katonai fenyegetés motivál bennünket, hanem a teljes körű integrációra törekvés. A NATO-ban nem csupán "védelmet" keresünk, hanem a stabilitást; a NATO kibővítését a stabilitás zónájának kiterjesztéseként fogjuk fel. Ehhez a stabilitási zónához szeretnénk tartozni, és ezért készek vagyunk ehhez hozzá is járulni. Természetesen élvezni akarjuk a NATO előnyeit is. Gyakran javasolják a semlegességre törekvést. A semlegesség nagyon szép gondolat, de túlhaladott a mai világhelyzetben. Ráadásul a ma semleges országok egy főre számított védelmi kiadásai kétszer-háromszor nagyobbak, mint az európai NATOtagállamok kiadásainak átlaga. Kétségtelen, hogy Magyarország NATO-csatlakozása is pénzbe fog kerülni; pontosabban mondva nem a csatlakozás, hanem az a szükségesség, hogy Magyarországnak is korszerűsíteni kell a hadseregét. Ha ezt NATOtagként teremti meg az ország, akkor lényegesen kevesebbe fog kerülni, mint ha a magunk védelméről egyedül kellene gondoskodnunk; ez utóbbi esetben a terhek lényegesen nagyobbak lennének. Azt is javasolják a csatlakozás ellenzői, hogy még ha túlhaladott is a semlegesség, a NATO-t mellőzve csinálhatnánk 191