Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1997

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1997

által vezetett Többnemzetiségű Védelmi Erőben részt vevő országok vállalását, hogy segítsék megoldani az albániai válságot; ösztönözzük az albániai összes politikai erőt, hogy haladjanak tovább a nemzeti megbékélés útján, hogy a szolidaritás és a nemzeti egység győzedelmeskedjen; Megismételjük Magyarország, Olaszország és Szlovénia elkötelezettségét, hogy tovább fokozzuk együttműködésünket és közös cselekvésünket; meggyőződésünk, hogy ez a törekvés a népeink érdekeit szolgálja és erősíti az integrációt, a stabilitást és a szolidaritást Európában. 22. KOVÁCS LÁSZLÓ KÜLÜGYMINISZTER BESZÉDE A FRIEDRICH EBERT ALAPÍTVÁNY TANÁCSKOZÁSÁN (Budapest, 1997. május 22.) A bel- és külpolitika közötti összefüggésekről kívánok először szólni abból a szempontból megközelítve, hogy a kettő kapcsolatát egyrészt az értékrend, másrészt a célok és törekvések kölcsönhatása határozza meg. Magyarországon a kormány külpolitikájának fő irányai egyértelműen segítik a gazdasági és társadalmi célok elérését. Az euro-atlanti integráció - a cselekvési egyik fő irány - az ország biztonságát, stabilitását, gazdasági-társadalmi fejlődését szolgálja. Úgy is mondhatom, hogy az euro-atlanti integráció a gazdasági és társadalmi céljaink elérésének a legfontosabb nemzetközi garanciája. A Magyarország és szomszédai közötti normális és kiegyensúlyozott viszony - mint a külpolitika cselekvési másik fő iránya - szintén segíti a gazdasági együttműködést, javítja az ország biztonságát. Eredményesebbé teszi a kormány kisebbségi politikáját - ez a külpolitika harmadik cselekvési fő iránya -, és kedvezőbbé teszi a határainkon túl élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetét. A bizalomra épülő kapcsolatrendszer Magyarország és a közvetlen szomszédai között alapvető fontosságú. Ha ugyanis két ország politikai kapcsolatai rendezetlenek és feszültek, különösen ha két 183