Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1997

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1997

Ma már a gyakorlatban érvényesül az a külpolitikai prioritás, hogy Magyarország az euro-atlanti integrációt központi kérdésnek tekinti. Ezt jelzi az a nagy kiterjedésű szoros kapcsolatrendszer, amely Magyarország és az Európai Unió, illetve Magyarország és a NATO között létrejött. Magyarország ebben a folyamatban rendezte a viszonyát a szomszédos országokkal is. Ausztria kivételével - ahol erre nem volt és nincs szükség - , valamint a délszláv föderáció kivételével - ahol erre nem volt lehetőség - Magyarország minden szomszédjával alapszerződést kötött az elmúlt hét évben. Az alapszerződések egyrészt lezárták a múltat - ahol erre szükség volt -, hangsúlyozva, hogy a szerződő országoknak egymással szemben nincs területi követelésük és elismerik a fennálló határok sérthetetlenségét; másrészt rendezik a jelenkor leginkább vitákat okozó kérdését, a kisebbségi jogok tiszteletben tartását, beemelve a három legfontosabb nemzetközi dokumentumot (az Európa Tanács 1201. számú parlamenti közgyűlési ajánlását, az ENSZ Közgyűlésének 1992. évi dokumentumát, és az EBESZ 1990. évi koppenhágai dokumentumát) a magyar-szlovák és a magyar-román alapszerződésbe, mégpedig jogi érvényű kötelező normaként. Az alapszerződés segít megalapozni a jövőt is, ameny-nyiben keretet teremt a kapcsolatok minden területen való fejlő-déséhez. A magyar kormány az alapszerződéseket nem végcélnak, hanem kiindulópontnak tekintette és tekinti; kiindulópontnak az előrehaladáshoz, a dokumentumokban foglaltak végrehajtásához. Külön kiemelhetem, hogy igen jó esély látszik erre most Romániával, az új román vezetéssel, amely nagyfokú készséget és hajlandóságot tanúsít. Azt is el kell mondjam, hogy kevésbé vagyunk optimisták a magyar-szlovák kapcsolatokat illetően. A kétoldalú kapcsolatok sok területén történt ugyan haladás, de a kisebbségi jogok érvényesülése tekintetében nem történt Szlovákiában előrelépés, sőt néhány olyan korlátozó intézkedésre - kormányzati illetve törvényhozási lépésekre - került sor, amelyek megnehezítik a magyar kisebbség identitásának a megőrzését; olyan lépések történtek, amelyek ellentétesek a magyar-szlovák alapszerződés szellemével és az abban szereplő kisebbségvédelmi nemzetközi dokumentumokkal. Mindezek ellenére változatlanul azt tartjuk, hogy továbbra sincs más jobb lehetőség, mint szorgalmazni a 167