Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1997

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1997

17. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM NYILATKOZATA - a szóvivője útján ­A KÖZEL-KELETI TÉRSÉG HELYZETÉVEL KAPCSOLATOS MAGYAR HIVATALOS ÁLLÁSPONTRÓL A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma megdöbbe­néssel értesült az 1997. március 21-én Tel Avivban elkövetett - és ártatlan polgári áldozatokkal járt - öngyilkos robbantásról és ha­tározottan elítéli e terrorista akciót. A Külügyminisztérium aggodalommal szemléli a békefolyamatban kialakult súlyos feszültséget a kelet-jeruzsálemi Har Moha-Dzsebel Abu Ghenim negyedben létesítendő település kapcsán. Meggyőződése, hogy a közel-keleti konfliktus megoldására szolgáló békés, konstruktív tárgyalásoknak, a madridi alapelvek ­elsősorban a Földet - békéért elv - alkalmazásának és az oslói megállapodások végrehajtásának nincs ésszerű alternatívája. Az érintett feleknek mindent meg kell tenniük az erőszakos vagy erőszak kiváltására alkalmat adó lépések elkerülése, a további összecsapások megakadályozása, a politikai párbeszéd felújítása érdekében. 25. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓJA - a szóvivője útján ­AZ AMERIKAI-OROSZ CSÚCSTALÁLKOZÓ MAGYAR HIVATALOS ÉRTÉKELÉSÉRŐL A Külügyminisztérium üdvözli a Helsinkiben lezajlott amerikai-orosz csúcstalálkozó eredményeit, amelyek az elkövetkező időszak sokrétű feladatai közepette óvatos optimiz-musra adnak alapot. Örvendetes, hogy a NATO-Oroszország és az orosz-amerikai kapcsolatok terén tett érdemi előrehaladás mellett az orosz fél a NATO kibővítését tényként fogadta el. Rendkívül fon-tos fejleménynek tekinthető, hogy a megbeszéléseken ismét meg­erősítést nyert: a szövetség bővítésére az Észak-Atlanti Tanács 1996 decemberi ülésén meghatározott menetrend szerint kerül sor, és a belépő új államok a jelenlegi tagokkal azonos státuszban egyenlő jogú partnerekként válnak a szövetség tagjaivá. 155

Next

/
Thumbnails
Contents