Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1996
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1996
Erősítenünk kell sorsközösségünk és együvé tartozásunk tudatát. Felfogásunk szerint a kölcsönös megértés, a problémák tisztázása, a viták megoldása - az egymás problémái iránti kölcsönös figyelem útján és dialógussal érhető el, a megegyezés eléréshez szükséges kompromisszumra való készséggel, tárgyalásokkal és a gyakorlati együttműködés erősítése által. Magyarország ebben a szellemben erősíti kapcsolatait a szomszédaival, fektette le a kap-csolatok alapelveit az aláírt alapszerződésekben. Alig egy hónappal ezelőtt - hosszú, megfeszített és nehéz tárgyalássorozat eredményeként - Magyarországnak és Romániának sikerült megegyeznie az úgynevezett alapszerződés szövegéről. Ezt a dokumentumot éppen ma írják alá Temesváron, Horn Gyula és Nicolae Vacaroiu miniszterelnökök. Meggyőződésünk, hogy ennek az egyezménynek az aláírása nemcsak az érintett két ország kapcsolatainak fejlődése szempontjából bír különös jelentőséggel, hanem hozzájárul Közép- és Kelet-Európa egész térsége stabilitásának és biztonságának erősödéséhez. A Romániával ma aláírt alapszerződés egyértelműen leszögezi, hogy nincs semmifajta területi követelésünk egymással szemben; elvárásokat rögzít azzal kapcsolatban, hogy a Romániában élő magyar nemzeti kisebbség gyakorolhatja valamennyi jogát; magyar részről készek vagyunk mindazoknak a kereteknek a teljes kitöltésére, amelyeket az alapszerződés meghatároz, és ugyanezt várjuk és reméljük a román féltől is. Az alapszerződés megállapítja, hogy Magyarország és Románia segíteni fogja egymást az euro-atlanti integráció struktúráiba belépés folyamatában. Hiszem, hogy ezt a kötelezettséget vállalva Magyarország világos tanújelét adta érdekeltségének abban, hogy minden szomszédja tagjává váljék ugyanazon intézményeknek, amelyekhez országom is tartozni kíván. Az alapszerződésnek ez a paragrafusa azt az álláspontunkat is megerősíti, hogy a NATO tagországaként jóhiszeműen kívánunk részt venni a szövetségen belüli konszenzus kialakításában, és nem áll szándékunkban akadályokat emelni szomszédaink csatlakozása elé sem. A terhes múlt által örökül hagyott problémák megoldása természetesen olyan folyamat, amely türelmet, kölcsönös jóakara207