Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1996

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1996

Mi van a másik oldalon? A Szlovákiában illetve Romániában élő magyar kisebbség helyzetének rosszabbodása. A jogaik korlátozottabban érvényesülnek bizonyos törvényhozási lépések - gondolok a romániai oktatási törvényre, a szlovákiai nyelvtörvényre - illetve kormányzati intézkedések következtében; ide lehet sorolni olyan "hétköznapi" negatívumokat is, mint iskolaigazgatók elbocsájtása, és így tovább. Hangsúlyozom azonban, hogy ezeket a lépéseket és kedvezőtlen fejleményeket nem az együttműködésre irányuló magyar magatartás váltotta ki. Ezek szlovákiai illetve romániai belpolitikai megfontolásokkal vannak összefüggésben. Mind a két országban érzékelhető a törekvés egységes nemzetállam megteremtésére. E magatartás mindkét országban beleillik a kormányzati-állami hivatalos politikába. Ismétlem. ezek a lépések alapvetően ezekkel az okokkal függnek össze és nem azzal - mint szemünkre vetik -, hogy a magyar kormány "túlságosan együttműködő magatartást tanúsít" e két szomszédunk irányában. Mik a várható fejlemények? Szlovákia viszonylatában érvénybe lépett az alapszerződés - megtörtént a ratifikációs okmányok cseréje -; mégpedig úgy, ahogyan annak idején válaszjegyzékünkben ezt jeleztük, miszerint magyar részről a ratifikációs okmányoknak a nemzetközi jog előírásainak megfelelő kicserélésében vagyunk érdekeltek: ezt a szlovák fél betartotta, és ezzel az alapszerződés nemzetközi jogi érvényűvé vált, megteremtve a kétoldalú kapcsolatok bővítésének fontos keretét. a kisebbségeknek - Magyarországon a szlovákoknak, Szlovákiában a magyaroknak - pedig fontos eszközt adva. Az alapszerződés így belső jogi kötelezettséggé és jogi normává emelte három nemzetközi dokumentumnak az előírásait: az Európa Tanács 1201. számú ajánlásáét, az ENSZ 1992. évi közgyűlési határozatáéi, és az EBEÉ-nek a kisebbségi jogokkal foglalkozó 1990. évi koppenhágai dokumentumáét. Mind a három politikai dokumenLum; a beemelésük ellen szlovák és román részről gyakran elhangzott illetve elhangzik az az érv, hogy ezek nem kötelező érvényűek: ez igaz; de az alapszerződési tárgyalásaink éppen arra irányultak, hogy azzá tegyük az országaink kapcsolataiban, és ez így is történt magyar-szlovák viszonylatban. 182