Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1996

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1996

- programon, az IFOR-on keresztül együttműködnek a NATO-val, az Európai Unióval és a Nyugat-Európai Unióval. Ugyancsak részét képezik egy sor regionális struktúrának, például a Fekete-tengeri Együttműködési Bizottságnak. Kétoldalú szerző-déseik vannak egy sor országgal, és ezek a szerződések részét képezik az Európai Stabilitási Egyezménynek. Alapító tagjai és aktív résztvevői az EBESZ-nek. Mindezek folytán semmi okuk arra, hogy elszigeteltnek érezzék magukat. A kulcskérdések egyike az Oroszországi Föderáció és Ukrajna hozzáállása az euro-atlanti közösség és integráció szervezeteinek a bővítéséhez. E pillanatban mind az Oroszországi Föderáció, mind Ukrajna elfogadja az Európai Unió és a Nyugat-Európai Unió bővítését. Emlékeztetem Önöket arra, hogy Oroszország igen hosszú ideig ellenezte a Nyugat-Európai Unió bővítését, de nemrégiben változtatott az álláspontján; feltehetőleg azért, hogy a NATO bővítésére vonatkozó változatlan ellenzésével összehasonlítva mutasson bizonyos rugalmasságot. Figyelmet érdemel a különbség Oroszországnak és Ukrajnának a NATO-bővítéssel kapcsolatos álláspontja között. Míg Oroszország következetesen elutasítja a szövetség bővítését. Ukrajna egyre megértőbb magatartást tanúsít. E helyütt szeretnék utalni még az orosz álláspontban is mutatkozó bizonyos változásokra: az elutasítás szelektívebbé vált. Amikor ez év márciusában látogatást tettem Moszkvában, Primakov külügyminiszter nem ellenezte a bővítést mint olyat, de ellenezte a korlátlan bővítést és a NATO katonai infrastruktúrájának Oroszországhoz való közeledését, különösképpen nukleáris fegyverek és csapatok telepítését az új tagállamok területén. Amellett - mégpedig első ízben - Primakov szólt kompromisszum lehetőségéről, és nemcsak a megbeszélések során, hanem a következő napon megtartott sajtóértekezleten is. Figyelembe véve az orosz és az ukrán álláspontok között tapasztalható különbségeket, a két országgal való párbeszédhez és együttműködéshez egyaránt ki kell tűznünk azonos és különböző célokat. Mind a két államot integrálni kell a kialakulófélben lévő össz-európai biztonsági architektúrába; de Oroszország esetében 174