Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1996

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1996

A FÁK-nak a Kaukázuson túli térségében konfliktus forrását képezte a Ilegyi-Karabah-i (Nagorno-Karabach) örmény lakosság autonómiájának problémája, valamint annak kérdése, hogy hová is tartozik ez a terület. Ez a probléma hosszú időre nyúlik vissza és a Szovjetunió utolsó éveiben, pontosabban 1988-ban fegyveres konfliktusban tetőzött, aminek következtében emberek ezrei kényszerültek otthonaik elhagyására. Azerbajdzsán valójában hadban áll Hegyi-Karabahhal és Örményországgal. De a tizennyolc hónapja tartó tűzszünet esélyt kínál arra, hogy közve-títésre kerülhet sor a két fél között, és hogy segíteni lehessen a béke hosszú távú feltételeinek a kimunkálását. Az EBESZ minszki csoportja (OSCE Minsk Group) keretében orosz és finn társelnökség által vezetett tárgyalások során dolgoztunk egy tartós békét eredményezhető politikai dokumentumon, amely - első ízben az EBESZ történetében - lehetővé teszi békefenntartó müveletek megkezdését. A békefenntartás katonai-technikai részleteinek kidolgozására 1994 decemberében elhatározott EBESZ Magas Szintű Tervező Csoportja (High Level Planning Group of OSCE) keretében július közepére kidolgozták a cselekvési programot. 1995. augusztus 10-én az EBESZ soros elnöke személyes képviselőjévé kineveztem Stanislaw Przygodzki lengyel nagykövetet, valamint kijelöltem helyi támogató törzsét. Feladatuk a soros elnök folyamatos tájékoztatása és logisztikai információ nyújtása a békefenntartó műveleteket illetően. A hadviselő felekkel folytatott megbeszéléseiket követően Przygodzki nagykövet és stábja 1995. október l-jén megkezdte tevékeny-ségét. A nagykövet a konfliktus szempontjából semleges helyszínen. Grúzia fővárosában Tbilisziben állította fel főhadiszállását, ónnak küldi ki az érintett fővárosokba a támogató törzs tagjait rotációs alapon. 1995 őszén úgy tűnt, hogy csökkent az EBESZ-országok érdekeltsége a karabahi problémák megoldásában. Ezt egyértelműen az érintett felek közötti tárgyalások lassú üteme, valamint a balkáni válság fejleményei eredményezték. Ezért úgy döntöttem, hogy az EBESZ-államok külügyminisztereihez intézett levélben vetem föl a témát. Felhívtam a figyelmüket arra, hogy továbbra is megoldatlan a karabahi helyzet, és ugyancsak emlékeztettem a békefenntartó erőkhöz való hozzájárulásra vonatkozó 143