Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1995

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1995

ítéljük meg, hogy az integráció nem csupán a gazdaságban, hanem a politikában és a biztonságpolitikában is világjelenség. Nem arról van szó, hogy a NATO akarja bővíteni a maga hatóterületeit és terjeszkedni akar keleti irányba, hanem az új államok törekvéseiről van szó, az új államok jelentkezéséről. Ha ezek a NATO-ban látják biztonságuk garanciáit, akkor ezt az igényt akceptálni kell. Általában a világ számára, de számunkra is rendkívül fontos Oroszország nemzetközi magatartása. Arra van szükség, hogy Oroszország az eddigieknél is nagyobb mértékben kapcsolódjon be a nemzetközi - főleg az európai - szervezetek munkájába. Fontosnak tartanánk, hogy az Európa Tanács megelőlegezze annak a lehetőségét, hogy Oroszország tagja lehessen a szervezetnek, hiszen ez kötelezettségek vállalásával is jár. Biztonsági probléma a délszláv helyzet és a boszniai háború, amivel több nemzetközi szervezet is foglalkozik, sajnos kevés eredménnyel. Bármennyire is katonai konfliktusról van szó Boszniában, ezt is csakis politikai-diplomáciai eszközökkel lehetséges rendezni. Tárgyalásokra, új fórumokra van szükség, ahol egy asztalhoz ülhet az Egyesült Államok, Oroszország, az EU-"Trojka", Milosevics, Tudjman. Izetbegovic, minden érdekelt és érintett fél. Magyarország mint az EBESZ Soros Elnöke, kész egy ilyen tanácskozásnak otthont adni. * Új kihívás napjainkban a gazdasági egyenrangúság kérdése is. Folyamatosan növekszik a különbség Európa nyugati és keleti fele között, de Európa nyugati és középső része között is. Ez destabilizáló tényező a gazdasági-szociális problémák miatt, és az ezek nyomán születő környezetvédelmi gondok miatt is. Tudjuk, vita folyik az Európai Unión belül, hogy bővíteni vagy mélyíteni kell-e az integrációt. De megítélésünk szerint ez mesterséges kérdésföltevés, mert az Európai Unión belüli problémák nem szabad hogy akadályozzák az Unió kiszélesítésének a folyamatát. 296