Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1995

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1995

Az EBESZ Soros Elnöke posztját ez évben betöltő ország kormányfőjeként hangsúlyozni kívánom, hogy 1994 decemberében nagy várakozással vettük át Olaszországtól az El-nökséget. Azt a célt tűztük magunk elé, hogy a csúcstalálkozón "Valódi partnerség felé egy új korszakban" (Towards a genuine partnership in a new era) címmel elfogadott dokumentum szellemében az EBESZ aktívan hozzájáruljon a térségben kiala-kult háborús és válsággócok mielőbbi felszámolásához. Arra töre-kedtünk, hogy tovább erősítsük a részt vevő államok partneri vi-szonyát, csökkentsük az EBESZ-régióban kibontakozott feszült-séget, és esélyt kínáljunk a vitás kérdések és konfliktusok békés rendezésére. A tavalyi csúcstalálkozón a szervezetté alakulásra hozott döntés nyomán még markánsabbá vált az EBESZ részvétele és szerepvállalása az euro-atlanti régióban. Mind az Egyesült Nem­zetek Szervezete fennállásának 50. évfordulója alkalmából közelmúltban lezajlott ünnepségen, mind más nemzetközi fórumokon kiemelt figyelmet kapott az EBESZ. Különleges lehető­ségekkel és sajátosságokkal bíró szervezetünk fontos szerepet játszik a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában. A volt Jugoszláviában zajlott pusztító háború lezárása a közelmúlt legkiemelkedőbb eseménye. Ennek előkészítésében az EBESZ igyekezett aktív szerepet vállalni. Ehelyütt mindenképpen időszerű emlékeztetni arra a fontos szerepre, amelyet a nemzet­közi közösség szán az EBESZ-nek a délszláv térségnek a daytoni békemegállapodás nyomán. Arra is utalnunk kell. hogy a szerve­zet aktivitása döntő mértékben függ a benne részes államok aka­ratától. Kétségtelen, hogy az EBESZ az elmúlt időszakban komoly szerephez jutott egy több pilléren nyugvó európai biztonsági archi­tektúra kialakításában. Úgy látjuk, hogy ma az EBESZ az egyetlen olyan valóban átfogó biztonsági struktúra, amely képes a haté­kony normaalkotásra, és rendelkezik a preventív diplomácia és válságkezelés mechanizmusainak és intézményeknek a széles körű rendszerével. Ez a rendszer viszont csak akkor fejleszthető tovább, ha a részt vevő államok tiszteletben tartják a már elfogadott normákat és kötelezettségeket. 391

Next

/
Thumbnails
Contents