Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1995

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1995

2. felhívja a külügyminisztert, hogy az 1. pontban foglaltakról értesítse az Európa Tanács főtitkárát. 14. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓJA - a szóvivője útján A MAGYAR-SZLOVÁK ALAPSZERZŐDÉSNEK A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS ÁLTALI MEGERŐSÍTÉSÉRŐL Az Országgyűlés 1995. június 13-án megerősítette a Párizsban 1995. március 19-én aláírt magyar-szlovák alapszerződést. Az alapszerződés ratifikálása azt bizonyítja, hogy a parlamenti képviselők többsége egyetért a kormánynak a magyarszlovák viszony javítására irányuló erőfeszítéseivel, az e szempontból alapvető jelentőségű dokumentum létrejöttével. A ratifikációs eljárás lefolytatásával Magyarország tanújelét adta, hogy komoly a szándéka a bizalomra épülő baráti kapcsolatok megteremtésére és erősítésére a Magyarországgal szomszédos államokkal, köztük Szlovákiával. Az alapszerződést hatékony eszköznek tekinti a még nyitott kérdések rendezéséhez, a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztéséhez. A dokumentum magában hordja a szélesebb körű társadalmi-gazdasági együttműködés lehetőségét, elősegítheti a szlovákiai magyarság és a magyarországi szlovákság jogainak teljesebb érvényesítését, és egyúttal javítja a két ország euro-atlanti integrációjának esélyeit. A magyar fél reméli, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács is hamaraso-san ratifikálja a dokumentumot, és megkezdődhet az alapszerződésben kölcsönösen vállalt kötelezettségek teljesítésére irányuló érdemi munka. 15. KOVÁCS LÁSZLÓ KÜLÜGYMINISZTERNEK, AZ EBESZ SOROS ELNÖKÉNEK NYILATKOZATA A CSECSENFÖLDI TÚSZSZEDŐ AKCIÓ ELÍTÉLÉSÉRŐL Az EBESZ Soros Elnökségét betöltő Magyar Köztársaság megdöbbenéssel értesült arról, hogy az Oroszországi Föderáció 276