Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1995

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1995

Hazámról szólva: csoda, hogy megmaradt, hogy töretlenül őrzi egykori eredete és mai hovatartozása tudatát, hogy volt ereje mindig mindent újrakezdeni, összebogozni mindennapjai meg­megszakadt fonalát. Mint ma is. Mert ne áltassuk magunkat: csak öt éve annak, hogy levonult a legutóbbi "árvíz", és az életünk azóta kínkeserves újrakezdés. Miért az, ha a célja ismert és a folyamata törvényszerű? Azért, mert jövőképünk van, de holnapképünk nincsen. Megkockáztatom annak kijelentését, hogy az Európai Uniónak sincsen holnapképe. Pedig a gondjaink közösek. Mi a fedelet hiányoljuk a fejünk fölül, amit elvitt az ár; az Európai Unió pedig a közös ház építési költségeit számolgatja aggodalmasan. Amíg e hétköznapi - tehát legfontosabb - gondunkat meg nem oldjuk közösen, addig a társadalmaink távlati gondjaira-bajaira. az elöregedésre, a műszaki fejlődés munkanélküliség-gerjesztő hatására, a létbiztonság növekvő hiányára is aligha találunk gyógyírt. Ezt pedig, azt hiszem, korántsem a politikai Európa, hanem a humanista Európa értékvilága táján lelhetjük meg: ahol nem pénzzel mérik az értékeket, hanem emberséggel, részvéttel, együttérzéssel, személytelen türelemmel, sőt olykor nagyon is személyes szeretettel. Ott, ahol tudják, hogy az a bizonyos közös Európa igenis létezik már évszázadok óta, halkan, de érzékel­hetően; ahol ösztönösen tudják, hogy az újonnan jöttét jó szóval illik a kapuban fogadni, nem pedig úgy, hogy kifordítják pénztárcáját, ellenőrzendő, hogy majd el tudja-e tartani magát; ahol értik, hogy a testvéri ölelés a bent lakónak és az újonnan jöttnek egyaránt hasznos, sőt kifizetődőbb. 11. KOVÁCS LÁSZLÓ KÜLÜGYMINISZTER BESZÉDE AZ EURÓPA TANÁCS MINISZTERI BIZOTTSÁGÁNAK 96. ÜLÉSÉN ( Strasbourg, 1995. május 11. ) Hat hónappal a Miniszteri Bizottság legutóbbi ülése után az Európa Tanács kibővítésének kérdése továbbra is fontos téma; az ezzel járó feladat nem látszik egyszerűbbnek ma, mint fél évvel 231

Next

/
Thumbnails
Contents