Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1995

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1995

megjegyzem, feltehetőleg a jövő héten sor kerül egy újabb találkozóra a szomszédságban létező illetve működő magyar pártok képviselőivel. Egyetértek azzal is, hogy egy alapszerződésben olyan egyezmények lehetőségét is megfogalmazzuk, amelyek elősegítik a szomszédságban élő magyarság polgárosodásának a folyamatát. Ez rendkívül fontos. A kormányunk jó néhány olyan lépést tett már. amely gazdasági téren segíti a szomszédságban élő magyar-ság boldogulását. Most alakulnak meg az első bankok magyar közreműködéssel: ezek nemcsak a magyar-román kapcsolatok szempontjából, hanem a magyarság helyzete szempontjából is nagyon fontos lépést jelentenek. Hozzáteszem: ha egy alapszerződést megkötünk, amelyre - szándékaink szerint egyezmények, kétoldalú megállapodások hálózata épülhet, az egyben lehetővé tenné azt is, hogy a legkülönbözőbb civil szervezetek szintjén és keretén belül is megállapodások, együttműködésekjöhessenek létre. Az nyilvánvaló - és egyet kell érteni az ilyen vélemények-kel -, hogy egy alapszerződés nem old meg mindent, sőt a kérdé-sek jelentős részét nem oldja meg. Nem is ez a rendeltetése, feladata. Keretegyezményről van szó alapszerződések esetében: elvek rögzítéséről van szó, amely nem helyettesíti sem az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményét, sem az Európai Unió legkülönbözőbb más dokumentumait. Még valamit hozzáteszek. Számomra nem kardinális kérdés, hogy ez alapszerződés legyen és abban rögzítsük a határés területi kérdéseket, valamint a kisebbségek jogainak védelmét, vagy a kisebbségekről egy külön megállapodást kötünk. Ebben a tekintetben a kormány rugalmas; rugalmas és abból indul ki. hogy európai problémát - márpedig ez európai probléma - itt ebben a térségben, ezen a földrészen csak európai módon lehet megoldani. Figyelembe kell venni mindazt, amit az Európai Unió és a többi nemzetközi szervezet számunkra megfogalmaz. Aláhúzom: olyan esélyt kapott most a magyarság - éspedig nemcsak itt a Magyar Köztársaságban élők, hanem mind a tizenötmilliós magyarság -. amelyet ha elmulasztunk, nem tudom, mikor szerezhetjük meg újra. 187