Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1995

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1995

stratégiájának a kimunkálásába, ha szerény mértékben is, már bevonták a hat társult országot. Azok a találkozók pedig, amelyeknek a megtartásáról döntés született Essenben - így az évi rendes csúcstalálkozók, a külügyminiszteri találkozók, a szakminiszteri találkozók - lehetővé teszik azt,' hogy a hat társult ország, köztük Magyarország is, a jövőben még aktívabban vegyen részt a csatlakozási stratégia további finomításában, valamint reményeink szerint bekapcsolódási lehetőséget kapjanak az 1996ban esedékes - a bővítés hogyanjáról-mikéntjéröl. a bevonni kívánt országok köréről is állást foglaló - kormányközi konferencia előkészítésébe. A NATO-ban megszületett a Partnerség a békéért - program, amely - ahogyan a NATO-ban megfogalmazzák - nem a tagság előszobája, de kétségtelen tény, hogy hozzásegíti az ebben részt vevő országokat a NATO-konformitás megteremtéséhez. A NATOban is megkezdődött a külügyminiszteri tanács tavaly decemberi döntése értelmében a bővítés feltételeinek az alapos és konkrét tanulmányozása, a bővítés következményeinek alapos és részletes vizsgálata. Kétségtelen tény: mind az Európai Unió, mind a NATO bővítésével kapcsolatban vannak ellentmondó nyilatkozatok. Egyes nyilatkozatok a bővítés gyorsítását, mások az óvatos elörehala-dást szorgalmazzák. Az azonban mindenképpen pozitívum, hogy a bővítés elleni állásfoglalások már eltűntek. Az ellentmondó és hullámzó nyilatkozatok természetesen azt jelzik, hogy mind az Európai Uniónak, mind a NATO-nak nehéz döntések sorozatát kell végigjárnia; jelzi továbbá, hogy a tagállamok nemzeti érdekei eltérőek: jelzi az óvatosságot. Jelzi azt is, hogy bizony vannak a bővítéssel kapcsolatban bizonyos fenntartások: nem a bővítéssel általában, hanem a hogyannal, a mikénttel, illetve a bővítés körével kapcsolatban. Az Európai Unióban az öt nagy tagállam nyilván tart attól, hogy az új belépők tovább növelik a viszonylag kisebb országok súlyát a szervezeten belül a döntéshozatalnál. Azok az államok, amelyek nettó befizetők az EU különböző alapjaira, attól tartanak, hogy terheik növekedni fognak, hiszen az újonnan csatlakozók a 169