Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1995

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1995

23. KOVÁCS LÁSZLÓ KÜLÜGYMINISZTER VITAINDÍTÓ EXPOZÉJA AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÜLPOLITIKAI VITANAPJÁN A kormánynak nem csupán alkotmányos kötelessége, hogy időről időre beszámoljon tevékenysége egy-egy területéről, igy a külpolitikáról is, hanem meggyőződése is az, hogy az ilyen parlamenti vita, a közös számvetés és értékelés szilárdabb hátteret biztosít külpolitikai tevékenységéhez. Szeretnénk, ha ez a vitanap hozzájárulna Magyarország nemzetközi mozgásterének pontosabb felméréséhez, a kormány hét hónapi külpolitikai tevékenységének mérlegét megvonva tanulságokat fogalmazna meg a következő időszakra, előmozdítaná a parlamenti pártok konszenzusát, és ezzel a lehető legszélesebb társadalmi egyetértést teremtené meg az előttünk álló külpolitikai döntésekhez. Egy kis országnak különösen fontos pontosan felmérnie saját nemzetközi mozgásterét. Káros lehet, ha alábecsüli, ha nem használja ki a lehetőségeit; és veszélyes lehet, ha túlbecsüli egyegy lépése várható nemzetközi támogatottságát. A kormány felelőssége, hogy el tudja-e helyezni az ország érdekeit az adott nemzetközi mozgástérben, reális célokat tud-e kitűzni, meg tudja-e találni az ezek eléréséhez legalkalmasabb eszközöket és módszereket. Elengedhetetlen, hogy a nemzetközi élet jellemzőit ne a pillanatnyi állapotukban, hanem a lehetséges változásaikkal is számolva mérjük fel, és hogy a külpolitika ezekre a lehetséges változásokra forgatókönyvekkel rendelkezzék. Magyarország nemzetközi mozgásterét mindenekelőtt a környezetünk. Közép- és Kelet-Európa állapota és folyamatai, másrészt a világ kétségkívül legfontosabb politikai és gazdasági döntési központjának, az euro-atlanti közösségnek ezekkel összefüggő törekvései határozzák meg. Közvetlen környezetünk egyik fontos jellemzője az, hogy megszilárdult a többpárti parlamenti demokrácia, a jogállamiság intézményrendszere. Az elmúlt egy-két évben lezajlott választások 166