Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1994

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1994

elismeréséről szóló dokumentum kidolgozását célozza. Folynak szakértői egyeztetések új határátkelők megnyitásáról. Akik az utóbbi időben jártak a magyar-román határnál, tudják, milyen jelentősége lenne az Európához teljesen méltatlan ottani állapotok megszűnésének. Tehát bizonyos elmozdulás történt egy hosszú ideje tartó holtpontról. A kérdés az, hogy tovább tudunk-e lépni. Az is nyilvánvaló, hogy szükség van a partner szándékára is; kérdés, hogy ma mekkora a román illetve az űj szlovák kormány mozgástere. Egy kormány magatartása ugyanis mindig legalább két tényezőtől függ: a szándéktól és a mozgástér szélességétől. Egyben azonban biztos vagyok: Románia és Szlovákia ugyanügy érdekelt a kétoldalú kapcsolatok rendezésében, ahogyan Magyarország is érdekelt. A térségbeli államközi kapcsolatok javításához tartozik a regionális együttműködés. Magyarország támogatja a "Visegrádi együttműködést". Egyetért azzal, hogy ebben nem a formalitások, hanem az érdemi kapcsolatok a fontosak. A magyar és a cseh álláspont egybeesik abban, hogy eddig a legjelentősebb ilyen előrelépést a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (a CEFTA) jelentette. Szorgalmazzuk a Közép-Európai Kezdeményezés hatékonyságának a javítását. Ez a szerveződés bizonyos értelemben ma is keresi a szerepét az új helyzetben; hiszen amikor a nyolcvanas évek végén - akkor csak négy ország között - létrejött, még az volt a szerkezete, hogy Olaszorság a NATO és az EK tagja volt, Jugoszlávia el nem kötelezett államként nem tartozott gazdasági integrációhoz, Magyarország a VSZ és a KGST tagja. Ausztria pedig semleges országként az EFTA tagja volt: úgyhogy e négy ország szinte jelképezte az európai szerkezetet. Akkor ennek óriási jelentősége volt. hiszen még létezett a vasfüggöny. Az idő óta a Közép-Európai Kezdeményezés tíz tagra bővült; részben új csatlakozók révén, részben Jugoszlávia szétesése folytán szaporodtak meg a tagköztársaságok. Ma ebben az új helyzetben ez az immár sokkal nagyobb csoport nemigen találja a helyét. De Magyarország fontosnak tartja ennek az együttműködési rendszernek a fejlesztését is. Ugyanígy fontosnak tartjuk a nem kormányzati szintű együttműködési rendszereket, amilyen az Alpok-Adria Munkaközösség, vagy a Kárpátok - Euro-Régió Együttműködés. 235