Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1994

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1994

nem csupán a gazdaságra kiterjedő - integráció adja. Magyarország ilyen Európához szeretne csatlakozni. Van-e akadálya annak, hogy Európa ilyen legyen? Úgy gondolom, van akadály, de az nem leküzdhetetlen. Az első akadályt Közép- és Kelet-Európa instabilitása jelenti, a sokszor emlegetett újabb biztonsági kockázatok. Ezek közé sorolom - a teljesség igénye nélkül - először, a Közép- és Kelet-Európa országaiban tapasztalható, különböző mértékű gazdasági gondokat és szociális feszültségeket. Közismert, hogy ezek hatnak a politikai stabilitásra, és szélsőséges esetben nagyon veszélyes politikai tendenciákat indíthatnak el. A második csoportba a nacionalizmussal összefüggő gondokat sorolom. Egyrészt az állami politika szintjére emelt nacionalizmust, amely a nemzetállam megteremtésének jelszavával hoz létre olyan helyzetet, amelyben a kisebbségek jogai nem vagy alig érvényesülnek. Az állami politika szintjén a nacionalizmus lehet a gazdaságpolitika sikertelenségének ellensúlyozására irányított lépés is; ehhez szükség van valamiféle ellenségképre, legyen ez az "ellenség" valamilyen belső - vallási, etnikai, de akár politikai kisebbségi csoport; legyen az külső, logikusan valamelyik szomszédos ország képében megadott "ellenség". Másrészt megjelenhet olyasfajta radikális nacionalizmus is, amely a kisebbségi kérdést határügynek tekinti és úgy gondolja, hogy a kisebbségi kérés megoldását a határok módosítása adhatja, ami éppen olyan veszélyes, mint az elsőként említett törekvés. A harmadik elem a nagy arányú migráció veszélye, akár délről északi, akár keletről nyugati irányban. A délszláv válság elindított már ilyen migrációt, de eddig az még nem öltött olyan tömegméreteket, amilyenektől egyébként nem alaptalanul tart Európa. A negyedik csoport a nemzetközi terrorizmussal és a mind fenyegetőbb nemzetközi szervezett bűnözéssel összefüggő kockázatok. Az ötödik az ökológiai katasztrófa veszélye, amely - mint Csernobil esetében tapasztaltuk - nem tisztel országhatárokat. A kockázatok tehát léteznek és instabillá teszik Közép- és Kelet-Európát. A délszláv válság jelzi, hogy konfliktusoknak nem csupán a veszélyével, hanem tényleges konfliktusokkal is számolni kell. 231