Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1994

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1994

részről úgy gondoljuk, ennek legmegfelelőbb formája az alapszerződéssel szoros kapcsolatban álló kisebbségvédelmi külön megállapodás lehetne. Meggyőződésünk, hogy a kisebbségek jogainak az európai normák szerinti érvényesülése nem csupán a jószomszédi kapcsolatok kialakítása, hanem a régió jelenlegi legnagyobb veszélyforrásának, az etnikai feszültségek kialakulása elkerülésének szempontjából is elengedhetetlen. 27. HORN GYULA MINISZTERELNÖK TÁJÉKOZTATÁSA AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKÁN A KORMÁNY ELSŐ HETVENÖT NAPJÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL (Külpolitikai vonatkozású részletek) (...) Fölteheti bárki a kérdést, hogy hetvenöt nappal a miniszterelnöki expozé után miért van szükség számvetésre, a feladatok meghatározására. Nos azért, mert csak a kormányra kerülésünk után szembesülhettünk új tényekkel, és ezekből számos új kihívás adódik számunkra. Az ország válaszút előtt áll: minden úgy folytatódik, ahogyan eddig, vagy pedig gyökeresen változtatunk. Mi arra szegődtünk, hogy az országot kiragadjuk a válságból és a fejlődés útjára visszük. A napokban levelet kaptam a Világbank és a Nemzetközi Valuta Alap vezetőitől. Egybehangzóan súlyos aggodalmukat fejezik ki Magyarország pénzügyi, költségvetési helyzete miatt. Kifejtik, hogy a magas hiány nem tartható tovább, mély szerkezeti változások szükségesek a kiadásokban, az államháztartásban. Rámutatnak arra is, hogy az elmúlt két év során a reformok üteme lelassult, ezért Magyarország elveszítette azt az előnyét, amelyet az 1980-as évek végén szerzett illetve élvezett. Megjegyzem, hasonló a véleménye az Európai Unió vezetőinek is. (...) Örvendetes, hogy lassan már javul a külső környezetünk, ismét megélénkül a fejlett országok érdeklődése hazánk iránt. 202