Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1994

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1994

megteremtette a valódi, kölcsönösen előnyös természetes együttműködés elvi lehetőségét, de nem teremtette meg azonnal annak alapjait. A kommunizmus negyven évének torzulásai nem egymást kiegészítő, hanem egymással - alacsony szinten bár. de versengő gazdaságokat eredményeztek. A kommunizmus bukását kísérő - sőt nagyrészt előidéző - gazdasági összeomlás nem könnyíti országaink helyzetét, amikor szállítóként és piacként akarunk jelentkezni egymás és a világ számára. Van-e hát ma létjogosultsága a regionalizmusnak térségünkben? Van, de csakis szélesebb, európai integrációs erőfeszítéseink összefüggésében szemlélve. Térségünknek nem csupán azért van szüksége Európára, hogy biztonságát szavatolja, hanem azért is, hogy alakulófélben lévő demokráciáinkat bekösse egy nagyobb, konszolidált rendszerbe, és nem utolsósorban szert tegyen a modernizációjához elengedhetetlenül szükséges támogatásra tőke, technológia és piac képében. Már ma együtt kell működnünk nekünk kelet-közép-európaiaknak, mert együtt vonzóbbak vagyunk, mint külön-külön. Ám igazán intenzíven akkor tudunk majd együttműködni, ha Európa vázolt segítségével modernizáljuk gazdaságainkat és társadalmainkat. Ebben az értelemben európai integrálódásunk mint cél megelőzi, de egyúttal feltételezi is regionális együttműködésünket, integrálódásunkat mint célt. Magyarország és Lengyelország, úgy hiszem, megértette e logikus paradoxont. Együtt, vállvetve értük el, hogy térségünkből elsőkként társult tagjai lettünk az Európai Uniónak, és köszöbön áll teljes jogú tagsági kérelmünk - lényegében egyidejű benyújtása. Együtt, ha nem is taktikai viták nélkül, törekszünk a csatlakozás reményében szorosabbra fűzni kapcsolatainkat az európai biztonság szervezeteivel, a NATO-val és a Nyugat-Európai Unióval. Közösen törekszünk térségünket politikailag stabilizálni a Közép-Európai Kezdeményezés kormányzati-politikai fórumán, és törekszünk a regionális együttműködés infrastruktúrális feltételeinek a megteremtésére a KEK-hez kapcsolódó projektekkel. A magyar-lengyel együttműködés e pillanatban fő hajtóereje a "Visegrádi együttműködésnek", amelynek gazdasági elemét próbáljuk erősíteni - és kell erősítenünk - a közép-európai szabadkereskedelmi övezet gyorsított ütemű létrehozásával. 155