Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1993

A másik fontos elem a megváltozott történelmi helyzet. A harmadik pedig az a tény, hogy a szervezetünk egyik tagállamának térségében kialakult délszláv válság és az ott folyó háború közepette sem a Hexagonale, sem később a Közép-Európai Kezdeményezés nem tudott eredményes jószolgálati szerepet betölteni, nem tudta megakadályozni ennek a háborúnak a kirobbanását, és nem tudott hozzájárulni mindmáig ahhoz, hogy ez a szörnyű és véres tragédia befejeződjék. Jól emlékezhetünk mindannyian arra, hogy amikor az utolsó előtti ülésre éppen Dubrovnikba jöttünk össze, akkor éreztük a feszültséget és érzékeltük a különleges biztonsági intézkedéseket, de a gyönyörű város még ép volt. Föltehető joggal a kérdés: mit ér egy olyan szervezet, amelyik nem tud a saját tagországain belül megakadályozni ilyen fejleményeket és nem tudja megoldani ezt a kérdést?! Szolgáljon azonban "mentségünkre", hogy a mi szervezetünknél sokkal régebbi, jól kialakult, nagyobb jogkörrel és hatáskörrel bíró, erősebb szervezetek amilyen az ENSZ, a NATO, európai nagy szerveze-tek - szintén nem jutottak eredményre ebben a súlyos kérdésben, amit a délszláv probléma fölvetett. így tehát, amikor most itt összeülünk és átadhatom a szót az egyes delegációk vezetőinek, akkor arról is kell beszélnünk, hogy erre az üj kihívásra milyen választ tudunk adni; mit tudunk mondani akkor, amikor már nem különböző politikai-katonai szervezetekhez tartozó, nem más-más gazdasági strukturál gyakorló országok működnek együtt, hanem ilyen különbözőségektől már mentesen milyen célokat tud maga elé tűzni a KözépEurópai Kezdeményezés, milyen további terveket szőjünk együttműködésünk elmélyítésére vagy kibővítésére? Azt kell mondjam tehát, hogy valójában válaszút el kerültünk: mit tegyünk a jövőben a szervezet keretében? 260