Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1993

európai modernizáció finanszírozása révén, azonnali piacot hozva ezzel a nyugati beruházás számára, és rövidesen egy másik piacot is a fogyasztási cikkeknek, több munkaalkalmat teremtve ezzel Nyugaton. * Óriási kihívásról van szó mind globális, mind regionális szinten. A feladat távolról sem könnyű tehát. A világgazdaság az utóbbi években nemigen mutatott növekedést, és még kevésbé tett tanúságot alkalmazkodóképességről. Vannak akik úgy vélik, nem csupán a növekvő számú kisebb-nagyobb országok vannak pácban, hanem az egész rendszer: a világgazdaság intézményrendszere nem képes kezelni a világgazdaságot, a nemzetgazdaságok nem képesek kezelni a szociális problémákkal és/vagy szociális juttatásokkal járó terheket, következésképpen a politikai vezetők nem képesek eleget tenni az emberek várakozásainak. A recesszió időszaka nem kedvez a nagy gondolatoknak, amelyek - csakúgy, mint az alkalmazkodó nagy változások inkább hosszabb növekedési szakaszokban, vagy éppen ellenkezőleg a nagy összeomlások után születnek. Magam is el tudok képzelni az imént vázolttól eltérő forgatókönyveket. De nem hiszem, hogy az előre-gondolkodással meg kellene várnunk, amíg egy rendszer teljesen működésképtelennek bizonyul. Nem hiszem, hogy lenne megint újabb tizenöt évünk, mielőtt elkezdünk komolyan gondolkodni a ma felmerülő kérdésekről, mint ahogyan az a Római Klub által elsőként nyújtott lényeglátó elemzéssel történt annak idején. Természetesen - ha megérem! - olyan világot szeretnék látni 2020-ban, amelyben szabadon lehetek az aki vagyok bárhol Magyarországon, szabadon lehetek magyar bárhol Európában, és nyugodtan lehetek európai bárhol is egy versengő é s együttműködő világban. 358