Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1993

magyarok ellenségeik, akik majd egyszer csak jönnek és az valami nagy baj lesz. Most pedig jöttek a magyarok, hozták az élelmiszert és a gyógyszert. Kijelenthetem Önöknek, hogy amikor Magyarországról ide jönnek, mindig jószándékkal jönnek. És igyekeznek élemet és gyógyszert hozni; és ha nekünk is valamivel talán több lesz, akkor pénzt is, hogy befektessünk, legyenek közös vállalataink. Még valamiről kellene szólni: arról amiről éppen Polgármester Úr is beszélt, valamint amiről Iliescu elnök is és vendéglátóink is beszéltek: a lojalitás kérdéséről. Emlékszem középiskolás koromból, amikor először olvastam Babits Mihály "Hazám" című versét: a vers elmondja, mi a haza; mindenekelőtt szülőföld, és a hazaszeretet a szülőföld szeretete. Az ember mindenekelőtt a szülőföldje iránt lojális. Aki ezt nem érzi, vagy akinek nincs szülőföldje, az nagyon szegény ember. A versében Babits a haza fogalmát táguló körben ábrázolja: a szülőföld után jön a tágabb táj és annak szeretete, azután jön az ország, majd egy nagyobb régió Európa, és a világ. Hogyan képzelem én ezt el? Akik itt születtek, döntő többségben magyarok. De születtek itt románok is, nekik is szülőföldjük ez a város, a régi Udvarhelyszék; és természetes, hogy ez iránt éreznek lojalitást és szeretetet, és ha a sors úgy hozza, hogy akár Amerikába kerülnek, akkor is mindig fogják érezni, hol a haza: nem Amerikában, hanem Udvarhelyen. És ugyanakkor magukénak érzik az egész Székelyföldet, az egész Erdélyt is. Ahogyan Polgármester Úr az imént mondta és ahogyan vendéglátóim is megerősítették: egy országban ahol jogrend van, amelyben a nemzetközi jogelveket a belső jogrend fölé helyezik, ott nem kell megkérdőjelezni a polgárok lojalitását. Ha a kisebbségeket megillető jogok - melyeket talán már a jövő hónapban az Európa Tanács dokumentumban is rögzíteni fog - a belső jogrendnek és gyakorlatnak is részét képezik, akkor bizonyosak lehetünk abban, hogy soha senkinek nem lesz gondja a romániai magyarok lojalitásával. A polgár lojális a hatalommal szemben, ha a hatalom is lojális vele szemben. A lojalitás a törvények tiszteletét is jelenti. A magyar rendkívül törvénytisztelő nép. Történelmünkben sok 296