Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1993

30. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM KÖZLEMÉNYE MAGYARORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA VISZONYÁNAK MAGYAR MEGÍTÉLÉSÉRŐL Magyarország kormányának nem volt és továbbra sem célja Szlovákia elszigetelése és európai integrálódásának megakadályozása. Fontosnak tartja az együttműködést mind kétoldalú keretekben, mind a nemzetközi szervezetekben, szubregionális, regionális és még tágabb összefüggésekben is. Az ennek érdekében folytatott kormánypolitika célja a posztkommunista országok demokratizálódási és stabilizálódási folyamatainak támogatása és térségünk integrációjának elősegítése. Éppen ebből a szempontból elengedhetetlen, hogy mind Szlovákia, mind a többi közép- és kelet-európai ország fokozatosan teljesítse azokat az erkölcsi, politikai, emberi jogi normákat, amelyek az elmúlt évtizedekben az európai egységesülési folyóimat alapját jelentették. Nem utolsósorban magyar erőfeszítéseknek köszönhetően az elmúlt három évben az emberi jogok kérdésköre kibővült egy dimenzióval, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak kérdéskörével. Ezt a magyar kormány ugyanolyan módon kívánja kezelni, ahogyan az európai demokráciák kezelték az 1970-es évektől kezdve az emberi jogok kérdését; ez azt is jelenti, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak helyzetét nem tekinti egy-egy ország belügyének, és ugyanolyan nemzetközi jogi kodifikációt és ellenőrző mechanizmust tart fontosnak erre nézve is, mint amilyen az általános emberi jogok kérdéskörében többé-kevésbé máikiépült. Az Európa Tanács egyike azoknak a nemzetközi szervezeteknek, amelyekben az emberi jogi kontroli-mechanizmusok már kifejlődtek. Magyarország kormányának törekvése az. hogy e mechanizmusok kiterjedjenek az etnikai és nemzeti kisebbségek kérdéskörére is. Ebből következően rendkívül fontosnak tartja, hogy új ET-tagállamok felvétele esetében ez a szempont fokozott mértékben érvényesüljön, illetve az Európa Tanács a tagállam 253