Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1993

14. JESZENSZKY GÉZA KÜLÜGYMINISZTER BESZÉDE BÉCSBEN AZ ENSZ EMBERI JOGOKKAL FOGLALKOZÓ VILÁGKONFERENCIÁJÁN Elnök Úr! A hidegháború hosszú évtizedei alatt Ausztria, Bécs jelentette számunkra a világra néző legfontosabb ablakot, amely a szabadságot, az emberi jogokat, a demokráciát és a szabad vállalkozást testesítette meg. Ezért is úgy véljük, Bécs a legalkalmasabb házigazdája ennek a Világkonferenciának. Külön örömöt ad nekem találkozhatni egy jó baráttal és kollégával, a tanácskozásunkon elnöklő dr.Alois Mockkal; küldöttségünk részéről a lehető legmesszebbmenő együttműködésről biztosíthatom. * A hidegháború megszűnése és a legtöbb diktatórikus rezsim összeomlása szilárd talajt képez számunkra ahhoz, hogy hatékonyan reagáljunk arra az általános igényre, hogy demokratikus és biztonságos környezetet hozzunk létre társadalmaink számára. Ennek ellenére számos helyen - közvetlen szomszédságunkban is - nemzetek még az átmenet bizonytalan vizein vannak átkelőben, ahol a múlt sötét erői még mindig kísértenek. A szabad és tisztességes többpárti választások, a hiteles demokratikus intézmények, a töivény ereje nem verhetnek szilárdan gyökeret, ha a demokráciák nemzetközi közössége nem mutat kellő szándékot és képességet arra, hogy határozottan szembehelyezkedjék az agressziókkal, az etnikai "tisztogatásokkal", a kisebbségi jogok megsértésével, az alapvető szabadságjogok megnyirbálásával. Napjainkban Közép- és Kelet-Európa - ez a képlékeny térség - bővelkedik példákban mind az Ígéretes jövőre nézve, mind pedig ama kudarcaink szomorú következményeiről, hogy kellő időben és módon megakadályozhattuk volna az emberi jogok megsértését és az erőszakká fajuló etnikai diszkrimináció elborzasztó eseteit. Túl sokszor voltunk és vagyunk tanúi olyan választásoknak és "demokratikus" álintézményeknek, melyek csalárd hatalom engedelmes eszközeivé váltak, miközben nemzeti 241