Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1993

előbbi, a NATO. szuverén államok közös döntéseire épül, ami az eddigi Varsói Szerződésre nem volt elmondható." Ugyancsak ebben az évben. 1991. október 28-án az Észak-Atlanti Tanácsban Brüsszelben mondhattam el: "Azt kell mondanom, hogy az európai integráció nem képzelhető el a transz-atlanti együttműködés nélkül. Ismét utalva arra, hogy a két világháború bebizonyította a NATO és Európa együttműködésének fontosságát, számunkra 1991-ben is a NATO jelenti Európa stabilitásának fő kérdését." Mindezeket nem azért mondtam el, hogy önmagamat idézzem, hanem hogy emlékeztessem Önöket: a felelős magyar kormány nevében milyen következetesen szögeztük le ezeket, a NATO jelentőségét. Ebben a megváltozott világban - a világkommunizmus összeomlása, a Szovjetunió felbomlása, illetve az utódállamoknak a megalakulása után is - a NATO-t terheli a felelősség, és a NATO változatlanul a térség legfontosabb politikai és katonai stabilizáló tényezője kell legyen. Ez egyáltalán nem áll ellentétben az európai integráció melletti kiállásunkkal. Nem áll ellentétben azzal, hogy mi az Európai Közösséggel társult viszonyban vagyunk, ma még néhány ratifikálás híján, de elismerten. Az Európa Tanácsban az elsők között voltunk a rendes tagok között. Arra is utalok, hogy 1990ben Helsinkiben emlékeztethettem először arra, hogy ha a NyugatEurópai Unióba életet tudunk lehelni, alkalmas összekötő szervezet lehet akár társult formában is a mi régiónkkal: és így a Nyugat-Európai Unió - amelynek akkor még nagyon kis szerepet szántak - valamilyen szerepet kaphat a kelet-közép-európai térséggel történő együttműködésben. Akkor még a Varsói Szerződésnek tagjai voltunk, legalábbis formálisan. A magyar külpolitikának tehát alaptétele az európai integráció, ezen belül a Nyugat-Európai Unió, mint a NATO európai lába. A másik tényezője - az amerikai lábra is támaszkodva -, az átfogó és nagy egység évszázadokra visszamenően, igenis, a transz-atlanti gondolat. És a transzatlanti együttműködésnek mai megtestesítője a NATO. Ennek kell stabilizáló tényezőnek lennie. 233