Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1993
Amikor a magyar külpolitikai gondokodást összevetjük e problémákkal, akkor világosan kell látni, hogy milyen felelősség terheli nemcsak a kis országokat, hanem a nagyokat. Nem véletlen, hogy az első világháború győztesei közé számító Olaszország milyen irányba ment; nem véletlen, hogy magában a mesterségesen létrehozott Jugoszláviában Szerbiától Szlovéniáig olyan törekvések voltak lehetségesek, hogy német orientációjú kormányzata is volt magának Jugoszláviának, Horvátország félrecsúszott egy hitlerista vazallus állam modellje felé; ugyanakkor a müncheni sokk Csehországban is defetista helyzetet teremtett, Slovensko pedig - ugyanúgy mint Horvátország elment abba az irányba, amit a hitlerista vazallus állam jelentett. Beszélhetnék az ukrán nacionalista mozgalmakról; beszélhetnék Romániáról, amelyik az antant-országok támogatottságából ment el a hitlerizmus támogatásáig; vagy Lengyelországról, amelyik élesen szemben állt a hitleri Németországgal, de 1938/39-ben a hitleri erők ellen kevésbé határozottan politizált, mielőtt a második világháború kemény ellenállását megteremtette. Ilyen körülmények között - a kifejezetten Hitler-ellenes, antibolsevista szembenálló magyar külpolitikai gondolkodás ellenére is, és az angolszászok iránti minden rokonszenv ellenére is - a közép-európai valóság elfogadásával, erős német szellemikulturális kapcsolatokkal, de nem hitlerista elkötelezettséggel, került bele Magyarország abba a szituációba, amit a második világháború jelentett. De soha a magyar kormányok nem jutottak el a hitlerizmus egyértelmű kiszolgálásáig mindaddig, amíg Magyarország élvezhette a szuverenitás nagy részét, azaz 1944. március 19-éig, ameddig be nem vonultak a német csapatok Magyarországra. * Legyen szabad néhány szót szólni arról, hogy 1944-1945ben milyen új helyzet állt elő. Magyarországon 1945 - a háború befejezése - és az 1948. évi kommunista hatalomátvétel között, szovjet megszállás alatt ugyan, de kialakult a parlamentáris demokráciának a minimuma, a szerkezete, amiben persze meghatározó tényező volt a szovjet megszállás is, a kommunista párt 226