Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1993

igénybevételével. Az egyiket szolgálta a Német-Római Császársággal szemben a pápaság, a másikat jellemezte Bizánc vagy az Oszmán Birodalom, később Oroszország túlsúlya. Ezek között a mi térségünk mindig bizonytalansági elemekkel, mindig felmorzsolódási veszélyekkel küzdött. Ezt kellett a magyar külpolitikának évszázadokon keresztül kiegyenlítenie, a térség más országaival szövetségben, természetesen nemegyszer hadban állva. A másik kérdés, amiről szólnom kell, hogy amikor Magyarország elvesztette középkori államiságát és folyamatos függetlenségét, akkor a külpolitika csak évszázadonként egyszerkétszer mutathatta meg azokat a szándékait, melyek e klasszikus, hosszú távú, földrajzi tényezőkből kiinduló, az európai eszmekörhöz kötődő külpolitikai törekvésekből meríttettek. Ezt figyelhettük meg a XVI-XVII. században a Rákóczi-szabadságharc idején (1703-1711), vagy a XIX. században (1848-1849) a nagy újjászületések, a német egységmozgalom, az olasz egységmozgalom, Európa újjárendeződésének időszakában. Az a tény azonban, hogy évszázadokon keresztül nem rendelkeztünk az állami szuverenitás teljességével - igen hosszú századokon egyáltalán nem -, szükségszerűvé tette, hogy a magyar külpolitikai gondolkodás részben elhalványuljon, néha provinciálissá is vált. és nemegyszer a világ fő külpolitikai erővonalainak a felismerése hinyzott belőle. Éppen ezért nemcsak belpolitikai értelemben, hanem külpolitikai értelemben is használtuk azt a megállapítást (1867 után), hogy "valahol utat tévesztettünk". De ez nemcsak Magyarországra vonatkozik, hanem azokra a nagyhatalmakra és világhatalmakra is, amelyek ezeket a kényszer-szituációkat létrehozták Kelet-Közép-Európa térségében a Baltikumtól a Balkánig. vagy akár a Közel-Keletig. E rövid áttekintés után - amit fejtegethetnék még hosszasan - arra utalok, hogy a magyar külpolitikai gondolkodás a két világháború között is világosan felismerte, mit jelent az európai térség, mit jelentenek a földrajzi kis egységek, mit jelent Európa geopolitikai és földrajzi szerkezete, mit jelentenek a nagy térségek Amerikától Oroszországig, és hogy ez milyen eltérő politikai gondolkodást tesz indokolttá napjainkban is. Kiemelkedő alakja volt e gondolkodásnak Teleki Pál gróf miniszterelnök, aki 224