Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1993

Magyarország ez idő szerint csak részben tudja biztosítani az önkormányzati testületek közül a fővárosi és a megyei közgyűlések tagjainak közvetlen választójogon alapuló választását, mivel erre vonatkozóan a magyar jog rendelkezései a következők: - A fővárosi közgyűlésbe a kerületi képviselőtestületek mindegyike egy képviselőt választ. A képviselőtestület további 66 tagját a fővárosi választópolgárok listán, közvetlenül választják. - A megyei közgyűlés tagjait települési önkormányzatok képviselőtestületének tagjai által megválasztott küldöttek választják." 3. felkéri a Magyar Köztársaság elnökét, hogy az Alkotmány 30/A. paragrafusa (1) bekezdés b) pontja alapján a megerősítő okiratot állítsa ki; 4. megbízza a külügyminisztert, hogy a megerősítő okirtot az Európa Tanács főtitkáránál helyezze letétbe, és ezzel egyidejűleg a Magyar Köztársaság nevében a 2. pontban említett Nyilatkozatot tegye. 30. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM SZÓVIVŐJÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA AZ ANGOLÁBAN KIALAKULT HELYZETTEL KAPCSOLATOS MAGYAR ÁLLÁSPONTRÓL A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma nagy aggodalommal kíséri figyelemmel az angolai legújabb fejleményeket. A kialakult helyzet annak következtében állt elő, hogy az 1992 szeptemberi választások eredményét az UNITA nem tartotta tiszteletben, és mind erőteljesebben katonai eszközökkel próbálja a hatalmat megszerezni. Az Angolában kiújult polgárháború, az ország békéje helyreállításának és a jogállamiság megteremtésére irányuló erőfeszítéseknek a kudarca feltehetően arra az UNITApolitikára vezethető vissza, amely gyakorlatilag lehetetlenné tette a rendezés feltételeit rögzítő - 1991 -ben aláírt - békeegyezményben foglaltak végrehajtását. 185