Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1993

Jeszenszky Géza külügyminiszter 1993. március 21-én - reagálva az Oroszország elnökének TV-beli beszédében foglaltakra - megerősítette, hogy a magyar kormány támogató álláspontja változatlan. Mivel Oroszország a világ egyik vezető hatalma, belső fejleményei jelentős hatást gyakorolhatnak térségünk helyzetére is; újólag előtérbe állítják a kelet-közép-európai átalakulás sikerének fontosságát, a térség országai támogatásának és biztonságuk erősítésének szükségességét. A Közép-Európai Kezdeményezés soros elnökeként Magyarország indítványozta, hogy az oroszországi helyzet megvitatása szerepeljen a szervezet külügyminiszterei Budapesten sorra kerülő értekezletének napirendjén. A magyar kormány egyben javasolta, hogy a tanácskozáson közösen foglaljanak állást e kérdésben. A Kormányszóvivői Iroda a közelménye kiadásával nyilvánosságra hozta Antall József miniszterelnök Borisz Jelcin államfőhöz intézett március 18-i levelének teljes szövegét. 22. JESZENSZKY GÉZA KÜLÜGYMINISZTER MEGNYITÓ BESZÉDE A KÖZÉP-EURÓPAI KEZDEMÉNYEZÉS (KEK) KÜLÜGYMINISZTEREINEK (budapesti) ÜLÉSÉN Mint a Közép-Európai Kezdeményezés soros elnökségét betöltő ország külügyminisztere és idei első külügyminiszteri értekezletünk elnöke üdvözlöm Önöket. Külön üdvözlöm körünkben a két új független államnak, a Cseh Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak a képviselőit, mely országok kormányai részéről a KEK-tagság iránt előterjesztett szándékot a szervezet országainak miniszterelnökei támogatólag fogadták. Úgyszintén nagy örömmel köszönthetem itt Lojze Peterle urat, Szlovénia nemrég kinevezett külügyminiszterét, aki e minőségében először vesz részt ülésünkön. Bízom abban, hogy a KEK - immár kilenc országot 173