Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1993

február 15-én az Atlantic College-ben. Ennek nagy jelentőséget tulajdonítok, mert Nagy-Britannia részéről ez az első megnyilatkozás, amely a magyar állásponthoz igen közeli. Hurd szavai szerint Európában az államok nem azonosak a nemzetekkel, ezért a stabilitás megőrzése érdekében a fennálló államoknak két elvet kell figyelembe venniük: a határok sérthetetlenségét és a kisebbségek jogvédelmét. Az e téren jelentkező problémák megoldására a brit külügyminiszter - minden diszkrimináció tilalma mellett - pozitív szabadságjogokat, különleges elbánást tart szükségesnek; a kisebbségi kulturális identitás megőrzésének a többség általi garantálásán túl a zárt tömbben együtt élő kisebbség esetében a területi autonómia megadását is lehetségesnek illetve szükségesnek tartja. Vitánk zárásakor ismételten kifejezem köszönetemet mindazoknak, akik részt vettek a biztonságpolitikai alapelvek kidolgozásában és ezek vitájában. Az alapelvek elfogadásával megteremtődik az egységes és összefüggő biztonságpolitikánk fundamentuma, amelyre konkrét lépéseink épülnek. Biztosíthatom az Országgyűlést, hogy a kormány komolyan fogja venni azt a kötelezettségét, hogy rendszeresen számot adjon a Magyar Köztársaság biztonságának alakulásáról. 24. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTÉRIUMÁNAK NYILATKOZATA A MAGYAR - ROMÁN VISZONNYAL KAPCSOLATBAN A Magyar Köztársaság külügyminisztériuma meglepetéssel értesült Ion Iliescunak, Románia elnökének a február 23-i sajtótájékoztatóján elhangzott egyes magyar vonatkozású megnyilatkozásairól. A Külügyminisztérium az elhangzottak, illetve a magyarromán kapcsolatok vonatkozásában az alábbiakat kívánja hangsúlyozni. A magyar fél megítélése szerint az elmúlt egy évben sikerült a kétoldalú kapcsolatok alakításában több téren előrehaladást elérni; vonatkozik ez a megállapítás elsősorban a kulturális, az oktatási, a katonai, a gazdasági és a közlekedési 150