Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1992

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsoltainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1992

kél minis/.lérium. elkerülendő a félreérlésekel és ebből adódó nyilvános vilákal. Mindezek lényében a magyar fél érthetetlennek tartja Nastase román külügyminiszternek a Románul e. hetilap május 25-1 számában napvilágot látott nyilatkozatát, amely ismételten fölveti - az államtitkári tárgyaláson mindkét fél egybehangzó véleménye szerint már tisztázódott - kérdéseket, és elfogadhatatlan hangnemben minősíti a magyar külügyminisztert, eltorzítva állítva be a magyar külpolitika törekvéseit. Ez nem szolgálja a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését; amellett ezzel Románia külügyminisztériuma a mai Európában szokatlan eszközhöz - személyes inzultusok "diplomáciájához" - folyamodott. Mindebből a magyar félnek az a benyomása keletkezik, hogy Romániában két irányvonal érvényesül egymás mellett. Az egyik az európai értékrendhez közelítés és együttműködés híve, pragmatikusan és konstruktívan kezeli a kapcsolatokat és érdekelt azok fejlesztésében; a másik irányvonal ezzel ellentétben szóban és a gyakorlatban mindent megtesz a legkisebb elért eredmények azonnali megsemmisítéséért. Sajnálatos, hogy a külügyminiszteri interjú ez utóbbit erősíti. Ezért a magyar Külügyminisztérium 1992. május 25-én szóvá telte Romania nagykövetsége ideiglenes ügyvivője előtt a Nastase-interjúra vonatkozó véleményét. Ami a konkrét román kifogásokat illeti, a magyar fél konkrét válasza a következő volt: A magyar külügyminiszter a londoni előadásában tényszerűen ismertette az Erdélyben élő etnikumok közötti arányok változását. Chebeleu szóvivő azt is kifogásolta, hogy a magyar külügyminiszter utalt a svájci kantonális rendszer alkalmazásának lehetőségére a moldvai helyzet rendezésének eshetőségeiről szólva. Nem érthető, hogy egy harmadik szuverén ország vonatkozásában elhangzottak miatt miért tartják fontosnak Románia részéről tiltakozni. 212