Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1992

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsoltainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1992

között küzdenek a fennmaradásért és az átalakulásért. Körülöttünk polgárháború dúl. Ellenőrizetlen hadseregek és a múlthoz kötődő politikusok - kihasználva a szociális feszültségeket - bármikor veszélyt jelenthetnek ebben a térségben, és egy újjáéledő lotalilarianizmus megjelenésével fenyegetheti Európa nyugati felél és a szabad világot. Ezért ma nagyobb szükség van, mint volt valaha. a szélsőségek letörésére, az európai integráció megszilárdítására és az atlanti szolidaritásra. Külön öröm a számomra, hogy itt Nürnbergben találkozhatunk, ebben a gyönyörű ősi városban, amely a Duna menti országokkal mindig szoros kapcsolatot tartott gazdasági, politikai és kulturális téren egyaránt. A Duna. mint nagy folyam, meghatározója Közép- és DélEurópa civilizációs fejlődésének. Kultúránk ősi emlékei, majd a kézművesség remekei mind a Duna összekötő szerepéről tanúskodnak; különleges érték, hogy nemcsak a tárgyak, az azokkal kereskedők, hanem a kultúra, azaz a szellemiség is "utazott". Ez a szellemiség kötötte össze történelmi Európánkat még akkor is, amikor azt háborúk dúlták, újabb és újabb határok bontották meg. Magyarország reformkori megújítójának, gróf Széchenyi Istvánnak a nevéhez fűződik a Duna szabályozása. Különösen ismert része e munkának a Vaskapu hajózhatóvá tétele. De a neve összefügg a magyarországi gőzhajózás támogatásával is. De amiként a múlt öröksége súlyos, ugyanilyenek az előttünk álló feladatok is. A csatorna ma gazdaságilag eltérő fejlődésen átment két területet kapcsol össze. Míg a Duna jelen legi áruforgalmának nagysága évi nyolcvanmillió tonna, addig a Rajnán ez körülbelül kétszázmillió tonna. Ezt a nagyságrendi különbséget növeli az a tény. hogy a hajózható Duna hossza háromszorosa a Rajnáénak. A Dunán Németország. Ausztria. Magyarország, Cseh és Szlovákia, Horvátország, Szerbia-Montenegró területén számos '308