Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1992

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsoltainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1992

szlovák Memorandum jelzi, vagy ahogyan az Önök nagy politikusa Milan Hodza 1918 novemberében ezt etnikai alapon elképzelte, de a történelmet nem lehet utólag megváltoztatni. A Helsinkiben aláírt 1975. évi egyezmény értelmében az államközi határokat esak közös megegyezéssel lehet módosítani; és aligha hihetem, hogy bármely szomszédunk ilyen javaslattal állna elö. Tudjuk, hogy ma már a szlovákok és a magyarok között nines olyan éles etnikai választóvonal, mint volt korábban. Amellett a magyar kormány és a parlamentben képviselt valamennyi politikai párt a politikai határok könnyen átjárhatóvá tételében, "spiritualizálásában", a polgároknak, eszméknek és áruknak szabad áramlásában keresi mind az államközi viszonyok, mind a kisebbségek helyzetének tartós rendezését, javítását. Egyesek szerint ugyan ez utópisztikusnak tűnik, de nézzünk esak körül bárhol Nyugat-Európában, például az osztrák-német határon: ott ez már ragyogóan működik. A magyar-szlovák kiegyezésnek a magunk részéről nincsenek előfeltételei. Ue számos olyan kérdés van, amelyeknek a rendezése és amelyekben az egyetértés nagyon megkönnyítené ezt a folyamatot. A szakembereinknek előítéletek nélkül ál kell tekinteniük történelmünk tizenegy évszázadát, és mindkét félnek komolyan meg kell kísérelnie, hogy lebontsa a felhalmozódott sztereotípiákat, téves beidegződéseket. Kölcsönösen el kellene ismernünk az egymás ellen elkövetett vétkeket; mind az 1868 után magyar részről jelentkezett asszimilációs törekvéseket, mind pedig a szlovákiai magyar kisebbséget 1945 és 1948 közöli ért jogfosztást. Nem elégséges, ha ezeket a történelmi kérdéseket a szakemberek tisztáztak, ezeket le is kell írni. be kell vezetni a tankönyvekbe, és a tanároknak, diákoknak, minden állampolgárnak magáévá kell lennie. Ilyen folyamat is végbement már Nyugat-Európában a XX. században: és különösen a második világháború után szervezett és intézményes keretek között zajlott ez le, az UNESCO és más intézmények támogatásával. A jelen problémái közül kétségtelenül a legsürgősebben a hősi vízlépcsővel összefüggő valamennyi vitás kérdésben kell '297