Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1992

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsoltainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1992

sikerüljön, a világ összefogására, az Európai Közösség, az EFT A és az egész biztonsági rendszer - beleértve a NATO-t, stb. - aktivitására, folyamatos politikai eselekedeteire, előrelátására van szükség. Ha nem ez érvényesül, akkor nem zárható ki a pesszimista változat. A pesszimita változat pedig az. hogy ebben a térségben a gazdasági-társadalmi kérdések, kiegészítve etnikai és más problémákkal, konfliktusokhoz vezetnek, anarchikus állapotokat teremtenek, amire jó modell Jugoszlávia. Ha ezek a politikai erök, amelyek ebben a térségben a kommunista rendszer maradványaiként fennmaradtak - beleértve az ellenőrizetlen hadseregeket, a nomenklatúra maradványait - és lehetőséget kapnak, akkor igenis fennáll annak a veszélye, hogy pesszimista variációkkal kell számolnunk. Ne legyenek illúzióink, hogy nem volnának olyan tábornokok és nincsenek olyan politikusok, akik úgy gondolják - miként a breszt-litovszki békénél 1918-ban -, hogy átmenetileg ürítünk ki területeket, átmenetileg adunk fel pozíciókat, de ezeket egyszer még vissza tudjuk szerezni! Éppen ezért nagyon fontosnak tartom, hogy a szabad világ - ezt a kifejezést oly sokszor hallottuk a vasfüggöny innenső oldalán és amihez mi is hozzá soroljuk magunkat - állandó éberséggel, szolidaritással és összefogással figyelje az eseményeket, és nemzetközi méretekben legyen képes gondolkodni magában Európában és az egész eurázsiai térségben! VIII. Ha mindezt figyelembe vettük, akkor harmadik pontban még az Észak-Dél problémájáról kell érintőlegesen szólnunk. Nincs olyan százada az európai és a világtörténelemnek, amelyben ne lenne esélye annak, hogy súlyos gazdasági-társadalmi konfliktusokat kihasználnak politikai csoportok. Ezért az ezredfordulónak és a XXI. századnak is jelentkezhetnek olyan politikai irányzatai, amelyek a XX. századi totalitariánus irányzatokra emlékeztetnek. Ezek jelentkezhetnek az Észak-Dél konfliktusban, elsősorban a fundamentalizmus különböző irányzataiban. 235