Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1992

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsoltainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1992

beleértve a békéltetést, a döntőbíráskodást és a békefenntartást EUEÉ-erőkkel. A türelmetlen, agresszív nacionalizmus egyike azoknak a fenyegetéseknek, amelyek az új Európában ismét felszínre kerültek. Szándékosan alkalmaztam jelzőket a nacionalizmus minősítésére. Az általam említett nacionalizmustól eltérően ugyanis a szó eredeti értelmében vett nacionalizmus - azaz egy nemzet hagyományaival és alapvető érdekeivel való törődés - nem hibáztatható Közép- és Kelet-Európa jelenlegi politikai feszültségeiért. A kommunizmusból kiemelkedő nemzetek elkerülhetetlenül patrióták, mivel mind a nemzeti függetlenségüket, mind a demokratikus szabadságjogokat évtizedeken át megtagadták tőlük, és most az állampolgári önbecsülésüket állítják helyre és nemzeteik újjászületését szolgálják. Azok azonban, akik csupán buzgón ismételgetik a demokrácia és az európai normák jelszavait, viszont arra törekszenek, hogy csupán a saját véreik számára teremtsenek demokráciát, kizárva a másmilyen nemzeti vagy etnikai hátterű honfitársaikat abból, valamint akik a piacgazdaságba való átmenet és az Európa fejlettebb feléhez integrálódás hatalmas nehézségeivel szembesülve a gondokért a szomszédaikat vagy a kisebbségeket hibáztatják: a legnagyobb veszélyt képezik saját országaik és Európa egésze számára. Nagy költőnk. Illyés Gyula a következőképpen fogalmazta meg a kétféle magatartás különbségét: a patrióta (a hazafi) jogokat véd, a nacionalista jogokat sért. A nemzeti kisebbségek jogos törekvéseit nem lehet hibául felróni. Többségük a lakóhelyének szülötte, évszázados hagyományokkal maga mögött. S azt kívánják, hogy a demokrácia az ő esetükben is érvényesüljön. Amit a közép- és kelet-európai kisebbségek akarnak, nem más, mint kultúrájuk megőrzése, gyermekeik oktatása őseik nyelvén: valamint hogy soraikból kerüljenek ki a helyi tisztségviselők polgármestertől rendőrig, akik ugyanúgy beszélnek és gondolkodnak, mint bárki a településen; továbbá saját képviselőik megválasztása a helyi és országos testületekbe. parlamentekbe. Az autonómia és a kollektív jogok ennél 169