Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1992

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsoltainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1992

köztársaságainak felvétele az ENSZ-tagállamok közé további lépés lenne a térség békéjéhez és stabilitásához vezető úton. Az ENSZ-nek a jugoszláv válságban játszott jelenlegi sze­repe semmiképpen sem helyettesítheti az érintett népek és ki­sebbségek közötti tárgyalásokat, és nem akadályozhatja az összes érintett fél jogos érdekeit tekintetbe vevő megállapodások meg­kötését. Véleményünk szerint a térség békés jövője esak úgy biz­tosítható, ha rögzítik a határok erőszakos úton történő megváltoztatásának tilalmát; ha elismerik a népek önrendelkezési jogát; ha biztosítják az emberi jogokat. Az átfogó rendezés rend­kívül fontos elemének tartjuk azt, hogy a megállapodások betar­tásának ellenőrzésére megfelelő rendszert hozzanak létre. A példa nélküli változások eme történelmi pillanatában figyelmet kell fordítanunk a szóban forgó változások egy másik, nem kevésbé fontos következményére is. A világnak szembe kell néznie azzal a feladattal, amely a hatalmas hadigépezetek és a hozzá tartozó személyi állomány leszereléséből adódik. Napjainkra megjelentek a tisztázatlan hovátartozású vagy a kellő politikai ellenőrzést nélkülöző hadseregek. Nemcsak a hadiipart kell polgári célokra átalakítani, hanem a tudósok, szakemberek és hivatásos katonák tömegeit is alkalmassá kell tenni új feladatok ellátására. A Balkánon és a volt Szovjetunió területén újonnan függetlenné vált államok jövője nagy mértékben függ attól, hogy sikerül-e megoldani az emberek átképzésének hatalmas feladatát. Véleményünk szerint e megváltozott nemzetközi helyzet­ben kellő figyelmet kell fordítani arra az elképzelésre, hogy az ENSZ - az Alapokmány céljaival és elveivel összhangban - hozzon létre egy olyan fegyveres alakulatot, amelyik állandóan készen áll, rövid határidőn belül bármikor késedelem nélkül mozgósítható, és a világ konfliktustól sújtott bármelyik térségébe telepíthető. 141

Next

/
Thumbnails
Contents