Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLTAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Szeptember - Jeszenszky Géza külügyminiszter előadása Hágában "A biztonság változó arculata Európában" címmel

kerülnek szembe a stabil piacgazdaság felé vezető útjukon, következésképpen veszélyekkel a társadalmi és politikai struktúráik átalakításának folyamatában is. Ezeknek az országoknak minden más államnál nagyobb szükségük van arra, hogy integrálódjanak az európai biztonsági struktúrákba, különösen amiatt, hogy - az említett problémákon túlmenően is - ezek az országok és a régió, amelybe tartoznak, a legveszélyesebb konfliktusforrásokkal terhesek vagy azzá válhatnak. A folyamatos biztonsági párbeszéd rendeltetése ezért: felkínálni mindezen országok számára azt a lehetőséget, hogy kifejthessék és megértessék biztonsági aggályaikat, tanulhassanak egymástól, valamint tapasztalatot és segítséget ajánljanak azoknak, akiknek erre szükségük van. Konfliktusok kezelésének több szakaszúnak kell lennie. Egy konfliktusveszély már az első szakaszban is aktivizálhatja ezt a nemzetközi mechanizmust, hogy erőfeszítéseket tegyenek a konfliktus kialakulásának megelőzésére. Gyakran azért következik be ugyanis egy-egy konfliktus, mert annak potenciális résztvevői alábecsülik vagy a másik fél, vagy a nemzetközi közösség reagálását. Az is előfordul, hogy egymással barátságtalan kapcsolatban lévő országok konfliktusához pusztán félreértés vezet, mivel nincs meg közöttük a dialógus lehetősége; ilyen esetben a konfliktus-megelőzés multilaterális fóruma hatékonyan segítheti a felek összehangolását. A konfliktus-megelőzés fóruma világos képet adhatna arról is, hogy egyrészt a másik fél. másrészt az európai nemzetek közössége miként reagálna a konfliktus bekövetkezése esetén. Ha az első szakasz nem hoz eredményt és a konfliktus bekövetkezik, akkor elsődleges fontossága van annak, hogy a konfliktus ésszerű határok között tartható legyen, valamint hogy elősegítsék a kiegyensúlyozott és objektív megoldást. A legtöbb esetben a konfliktusban közvetlenül részes felek nem képesek ilyen megoldást találni. A nemzetközi közösségnek azonban képesnek kell lennie arra, hogy - bizonyos távolságból elemezve a konfliktust - biztosítsa a kívánatos objektív megközelítést. Ezen túlmenően nyomást is kell gyakorolnia a konfliktusra a megoldás irányában. A konfliktus-megoldás eme második szakaszának 285