Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLTAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Július - Antall József miniszterelnök beszéde Prágában a VSZ- tagállamok Politikai Tanácskozó Testületének utolsó ülésén

A döntés a szabadon és demokratikusan megválasztott magyar parlament pártjainak azt a szilárd elhatározását fejezi ki, hogy visszanyerjük teljes nemzeti szuverenitásunkat és függetlenségünket. Úgy vélem, a mai történelmi esemény két szempontot emel korunk politikusainak a figyelmébe. Először, látnunk kell tisztán a Varsói Szerződés feloszlatásáról létrejött teljes egyetértés okait. Másodszor, már ma hozzá kell látnunk azoknak az elképzeléseknek a kidolgozásához, hogyan szándékozik ez a hat ország átformálmi és megújítani a kétoldalú kapcsolatait annak tudatában, hogy a múlt legyőzéséhez és a haladáshoz vezető egyetlen út: a jószomszédság megteremtése, a baráti együttműködés kialakítása, ami azokon az európai értékeken alapszik, melyekből immár mindnyájan részesülünk. Elismerés illeti azt az új politikai gondolkodásmódot, amely a szovjet átalakulási folyamatot mozgásba hozta, lehetővé téve azt is, hogy immár két kelet-közép-európai országból visszavonják a szovjet csapatokat. Meg vagyok győződve arról, hogy ezt a lépést az európai közvélemény a szovjet politikai vezetés erkölcsi győzelmének értékeli. Mindezek folytán lehetőségek kínálkoznak a térség országai számára, hogy kapcsolataikat új alapokra helyezzék és visszaállítsák teljes körű szuverenitásukat. Ami a Politikai Tanácskozó Testület történelmi jelentőségű mostani ülésének napirendjén szereplő kérdést illeti, örömmel tölt el, hogy mint a PIT 1990 júniusában Moszkvában tartott ülésének elnöke, én kezdeményezhettem a Varsói Szerződés teljes felülvizsgálatát. Talán nem veszik szerénytelenségnek, ha azt mondom, hogy ez volt a Prágába vezető út első lépése. Nem érkezhettünk volna el ehhez a történelmi pillanathoz, ha a mi hat országunk nem látta volna szükségesnek Európa biztonságának és együttműködésének új átfogó rendszerét, amelyben kontinensünk országai mellett két észak-amerikai állam konstruktív részvétele és európai jelenléte is nélkülözhetetlen szerepetjátszik. 244