Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLTAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Jeszenszky Géza külügyminiszter beszéde Berlinben az EBEÉ-országok Külügyminiszteri Tanácsának első illésén

31.) JESZENSZKY GÉZA KÜLÜGYMINISZTER BESZÉDE AZ EBEÉ-ORSZÁGOK KÜLÜGYMINISZTERI TANÁCSÁNAK ELSŐ ÜLÉSÉN BERLINBEN Elnök Úr! Közép- és Kelet-Európa országai döntő fordulatot tettek egy új, demokratikus rendszer létrehozása felé. Bár a lépték és ütem országonként változik, a folyamat mindenütt egyértelműen a piacgazdaság irányába mutat. Ezzel egyidejűleg feloszlott a Varsói Szerződés katonai szervezete, és a KGST sem működik már. Ezt mindkét szervezetnek a tagállamai elismerték, és egyetértés jött létre abban is, hogy az elkövetkező hetekben feloszlatják e szervezeteket. Minderre egy olyan időszakban kerül sor, amikor Európa nyugati felének demokráciái a fejlődés és integrálódás új, érett korszakába léptek. Kelet-Közép-Európa népeinek határozott és természetes vágya, valamint létfontosságú érdeke, hogy a már nem megosztott Európa új korszakában elérjék azt a fejlettségi színvonalat, amely a kontinens többi részén már megvalósult. Ez nemcsak számunkra, hanem az EBEÉ egész közössége számára nagy történelmi lehetőség; azok számára, akik egy alapjaiban új Európát akarnak felépíteni, csakis kooperatív és egységes kontinens lehet a cél. A demokratikusan megválasztott új parlamentek és újonnan megalakított kormányok Kelet-Közép-Európában óriási felelősséget vettek a vállukra azzal, hogy megkezdték a működésképtelen tervutasításos gazdaságaik átalakítását Jól működő és versenyképes piacgazdasággá. Talán szükségtelen mondanom, hogy komoly történelmi kihívással kell szembenéznünk, hiszen nincs mindenki számára használható egyetlen modell vagy recept. Mi több, ezen országok mindegyikében egymástól eltérő kiindulási alapot jelent a sajátságos gazdasági környezet, a gazdasági fejlettség szintje, világpiaci versenyképessége, az inflációs nyomás, a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés, nem is szólva a társadalmi és politikai feltételek különbözőségéről. 235