Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLTAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Kománynyilatkozat (a Külügyminisztérium útján) az iraki kurd menekültek támogatásáról - Katona Tamás külügyminisztériumi államtitkár beszéde Prágában az európai biztonság témakörében rendezett nemzetközi konferencián

Ebben az értelemben minden korábbinál jobban növekszik a tájékoztatás és a kultúra terén való együttműködés jelentősége. Az elmúlt évtizedek során Kelet-Közép-Európa népei mindvégig elszigetelődtek a földrész nyugati felének integrációs törekvéseitől. Az információ hiánya és a felszínes értelmezések félreértések forrásául szolgálhatnak és veszélyeztethetik a kitűzött célok megvalósítását. Ellenkező esetben viszont kedvező hatások érhetik a közeledés folyamatát, és ez közrejátszhat az Európához való csatlakozás ambiciózus tervével összekapcsolható nemzeti egyetértésnek is a megszilárdulásában. Megfelelőnek, sőt mi több, kívánatosnak tartjuk, hogy szoros kapcsolat épüljön ki a kelet-közép-európai és az EK-beli nemzeti tömegtájékoztatási szervek között, ezáltal is gyarapítva a kapcsolatok számát olyan nem kormányzati politikai szervezetek között, mint amilyenek a szakszervezetek, az egyházak, szövetségek. Ezeken a hagyományos nemzeti csatornákon keresztül az információ a lehető legszélesebb társadalmi rétegekhez jut el. Ez elősegítheti a közös Európa, a kölcsönösen osztott értékek együttes képviseletének érzetét, és fokozhatja az átalakulás és az integráció közötti kapcsolódás tudatosulását. A kultúra és az információ alapvető jelentőséggel bíró eszközei az új Európa létrehozását célzó eszme erősítésének. Az 1980-as évek végén az európai események rendkívüli mértékben felgyorsultak. A kelet-közép-európai országokban végbement alapvető változások nemcsak meglehetősen gyorsan gyakoroltak hatást a Közösség ezen országok irányban követett kereskedelempolitikájára, de világpolitikai síkon is növelték az EK politikai jelentőségének az elismertségét. Az EK szerepe a német újraegyesítésben, aktív segítsége a kelet-közép-európai országok számára, rendszeres párbeszéde és intenzív együttműködése a Szovjetunióval, valamint lépései a transzatlanti kapcsolatok megőrzése és erősítése irányában: mind olyan tényezők, amelyek a politikai erő és befolyás növekedését idézték elő. Az új európai kihívásoknak való megfelelés érdekében az EK belső integrációja felgyorsult, és a korábbiaknál erőteljesebbé vált a törekvés a politikai unió célkitűzése megvalósítására. Megitélésünk szerint az integráció elmélyítésére irányuló folyamatoknak olyan lépésekkel kell kiegészülniük, mint amit a Közösség kibővülése irányába mu202