Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLTAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Jeszenszky Géza külügyminiszter előadása Dánia Külpolitikai Társaságában

szerül konfliktus kezdeményezésére akár gondolni is Romániával szemben. Л veszély nem katonai téren áll fenn a két ország között, hanem inkább etnikai konfliktusokat illetően. Ilyen konfliktus, sajnos, előfordult már nem sokkal Ceauseseu bukása után az egyik nagy erdélyi városban, Marosvásárhelyen (román neve Tirgu Mures). Ott a magyarok békésen demonstrállak néhány iskolájuk újra-megnyitásáért, amikor is helyi lakosok egy felizgatott és részeg tömege rájuk támadt, amelynek csoportjait a környező falvakból hozták oda éppen e célból. Ilyesminek soha nem lett volna szabad megtörténnie. Az idei tavasz eseményei joggal kellik föl reményemet, hogy ilyen összetűzések a jövőben nem történnek. Korábban a románok nem engedték meg. hogy a magyarok ott ünnepeljék 1848-nak,a nemzetek tavaszának évfordulóját, e múlt századi eseményét, amikor is a liberális demokrácia ha nem is megszületett, de erős lendületet kapott. Ezt a minden európainak fontos évfordulót az idén márciusban már - bár nagyon szerényen - megünnepelték Romániában minden zűrzavar nélkül; ezért remélem, hogy a jövő évtől kezdve már lehetséges lesz ezt szabadon ünnepelni. Nem tudom, mikor, de talán hamarosan belátják a románok, hogy nincs félnivalójuk Magyarországtól, és hogy a Magyarországgal való közös jobb jövő útja az iskolák és a magyar nyelvű egyetem megnyitása; ez utóbbit személyesen Ceausescu záratta be. még viszonylag fiatal funkcionáriusként. Kolozsvári (Cluj) fökonzulátusunknak újra-megnyitását is lehetővé kell lenni, amelyet ugyancsak Ceausescu záratott be. Románia azt állítja, hogy gazdasági kapcsolatokat óhajt velünk kialakítani, és hogy ösztönzi a turista forgalmat. Mi mind a két célkitűzéssel egyetértünk. De éppen a magyarországi rokoni kapcsolatokkal is bíró két és félmillió magyar potenciális turista és üzleti partner segítésére szolgáló konzulátus nem működhet még mindig Erdélyben, ami igen furcsa tény. De bizonyosra veszem, hogy jóakarattal és felvilágosult politikával - mint minden európai oszágban - leküzdhetők a jelenlegi feszültségek és differenciák, Románia egyetértésével. * 189