Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLTAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Jeszenszky Géza külügyminiszter előadása Norvégia Külügyi Intézetében

Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak Romániáról! Vannak, különösen Európában, akik úgy érzik, hogy az Erdély - amely tartomány 1918-ig a Magyar Királyság része volt, bár az utóbbi időben román többésgüvé lett - fölötti vita olyan régi, hogy már kezelhetetlen. Nos, én úgy vélem, nem megoldhatatlan. Nem is engedhetjük meg magunknak, hogy valamely nemzetközi kérdést a megoldhatatlanság álláspontjáról közelítsünk meg. Valójában csupán néhány szélsőséges személy - legtöbbjük Románián vagy Magyarországon kívül él - álmodozik fegyveres konfliktusról, netán magyar bevonulásról Erdélybe (ahogyan a román hadsereg vonult be 1919-ben Budapestre, az akkor Magyarországot kormányzó rosszhírű kommunista kísérletet megdönlendő). Ez sem nem reális, sem nem európai megoldás lenne. Még ha nem is volna elegendő garancia Magarország Külügyminisztériumának nyilatkozata arról, hogy elismerjük a helsinki megállapodást és a békeszerződéseket, akkor is rendkívüli botorságot kellene feltételezni Magyarország részéről bármiféle differencia fegyveres megoldásában reménykedni, figyelembe véve azt a tényt, hogy Románia lakossága majdnem kétszerese a magyarországi lakosságnak. Az egyetlen probléma valójában az. hogy miként bánnak Romániában a magyarokkal, de akár a németekkel, másokkal és románokkal is a térségben. Ez a probléma maga is külön előadás tárgya lehetne, ezért csupán annyit szeretnék megjegyezni, hogy Magyarországon mi nagyon fontos ténynek tartjuk azt, hogy a romániai magyar kisebbségnek immár van saját politikai pártja, van sajtószabadsága. így hangot adhatnak annak, ami tetszik vagy nem tetszik nekik. Nem mi vagyunk azok, akik azt mondják, hogy nagyon sok még a tennivaló. A magyar kisebbség az, amelyik kifejezésre juttatja, hogy sokkal több iskolát szeretnének. Korábban voltak iskoláik, amelyeket román iskolákkal való egyesülésre kényszerítettek. így megnehezítve a magyar kultúra további ápolását és megőrzését. A Romániában élő magyarok követelik újra létrehozni az ősi magyar egyetemet Erdély fővárosában, Kolozsváron (román nevén Cluj-ban): ez az egyetem még 1959-ben is létezett, és bezárásáért személyesen Ceausescu a felelős; akkor tiltakozásul több magyar professzor öngyilkosságot követett el. Ez az egyetem nagynevű intézmény volt, rendkívül fontos és hasznos lenne helyreállítani. 178