Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLTAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Jeszenszky Géza külügyminiszter előadása Norvégia Külügyi Intézetében

Anélkül, hogy egy másik igen nagy és nehéz kérdés elemzésébe bocsátkoznék, azt jegyzem meg. hogy mi magyarok - mint más demokráciák is Európában és a világban - osztozunk a szovjet stabilitás iránti érdekeltségben. Ez a stabilitás a központosított rendszernek federális vagy konföderális rendszerré való folyamatos és rendezett átalakítása útján valósítható meg, az unióból kiválni szándékozóknak is fokozatosan és közös megegyezéssel lehetővé Léve az esetleges kiválást. A rossz házasság végződhet válással, de a válás is történhet igen különböző módokon. És vannak megerősíthető házasságok is. Ezért úgy hiszem, lényeges az együttműködő szovjet magatartás, így egy békés változás föltehetően valószínű is. Magyar részről most azon munkálkodunk, hogy kidolgozzuk és aláírjuk az új alapmegállapodást a Szovjetunióval. A megállapodás a széles körben elfogadott európai normákon fog nyugodni. A Szovjetunióval létrejöhető ilyen szerződés modelljévé válhat a modern államközi kapcsolatok elvének. A dokumentum tartalmazni fog biztonsági garanciákat, továbbá széles körű kapcsolatok elveit a szovjet szövetségen belüli köztársaságokkal. A magyar fél külön hangsúlyt kíván adni a fegyverzetkorlátozási és az emberi jogi megállapodásoknak. A Szovjetunió mellett más szomszédaink is - más és más okokból - ugyancsak fontosak a számunkra. Amellett a lengyelek, a csehek, a bolgárok, az albánok - bár földrajzilag nem, de - történelmi szomszédaink. Ezekkel a nemzetekkel sok történelmi LapaszLalatot osztunk; amellett különösen most a kommunizmus távoztával és a demokrácia kialakulásával a kapcsolataink igen barátiak. A szovjeten kívül vannak a térségben más szövetségi szerkezetek, amelyekben zűrzavar van. Magyarország - miként Európa többi része is - érdekelt a térség békéjében és stabilitásában. Reméljük, hogy szabadságukat elnyert nemzetek és etnikai csoportok megpróbálnak új viszonyt kialakítani egymással, és képesek is lesznek kompromisszumokat elérni, számukra keretként, amelyben minden nemzet érdekei, kívánságai és energiái összeegyeztethetők lesznek az együttműködés követelményeivel, szövetségi, regionális és európai szinteken. 176