Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLTAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Jeszenszky Géza külügyminiszter előadása Norvégia Külügyi Intézetében

Ezek az országok nemzetiségileg sokkal kevésbé homogének, mint Nyugat- vagy Észak-Európa országai. Nem kívánok részletesen kitérni arra, hogyan dúlt fel és tett pusztasággá az Ottomán Birodalom hatalmas térségeket, amelyeket azután újra be kellett népesíteni, ide vonzva embereket a világ más részeiből. Ennek következménye etnikai mozaik lett. Az etnikai mozaik megnehezítette, hogy jól rendezett határokat lehessen húzni. Az első világháború után ugyan megkísérelték átrajzolni Európa térképét, és nemzetállamokat létrehozni a Habsburg-, az Ottomán-, az orosz és a német birodalmak helyén. Sok régi európai nemzet, évszázados elnyomatás után, valóban független államokat állított helyre. De sem akkor, sem később nem tudatosodott széleskörűen, hogy például a Németország és Oroszország közötti térségben az új államokban - beleértve a Baltikumot - a majdnem 1 10 millió lakosból több mint 30 millió nem tartozott az úgynevezett domináns nemzethez, hanem nemzeti vagy etnikai kisebbség voltak. Ezekkel a két világháború közötti időszakban rosszul bántak. A korszak végén pedig Hitler és Sztálin megkötötték hírhedt paktumukat a világ felosztására. Közép- és Kelet-Európa felosztása e két tirannus között a második világháborúhoz vezetett, aminek rettenetes következményeit mindannyian ismerjük. De talán kevésbé ismert, hogy a zsidók és a legyőzött országok más polgárai által elszenvedett szörnyű üldöztetésen túlmenően az etnikai kisebbségeket is igazságtalanságok sújtották; közülük sokat megöltek, vagy kiutasítottak, vagy asszimiláltak a XX. század közepén, így ma a számuk esak körülbelül a fele vagy a harmada az 1920-beli létszámnak. Engedjék meg, hogy szóljak Magyarországról, problémáiról és kapcsolatairól szomszédaival! Kétségkívül Magyarországgal igazságtalanul bántak az első világháború végén. Magyarországnak nemcsak olyan területeket kellett átadnia, amelyeken horvátok, románok, oroszok, szlovákok éltek többségben, hanem olyan területeket is, amelyek etnikailag vegyesek voltak, vagy magyar többségű lakosságúak voltak. A trianoni békeszerződés következményeként - amelyet ama palotáról neveznek így, ahol azt aláírták - minden harmadik magyar az akkor létrehozott Jugoszláviában, Csehszlovákiában, vagy a megnagyobbított 172