Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLTAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Jeszenszky Géza külügyminiszter előadása Norvégia Külügyi Intézetében

A Magyarországon és a tobbí közép- és kelet-európai országban végbement mélyreható változásoknak mélyen gyökerező számos oka van, ezeket azonban nem kívánom sorra venni. Hiábavaló lenne azon is elmélkedni, hogy az egyes országok milyen szerepet játszottak ezekben. Magyarok néha bizonyos büszkeséggel mondják, hogy magyarok lobbantották fel a forradalmat azzal, hogy átengedték a határokon a kelet-német menekülőket. Minden bizonnyal ez igen fontos lépés volt; talán ez volt a szikra, a lökés ahhoz, hogy az első dominó eldőljön. Azt is lehet mondani, hogy az 1956-os forradalom - az első nagy kihívás a reánk kényszerített kommunista rendszerrel szemben - volt az első lépés e rendszer megdöntéséhez; nem feledkezve meg természetesen l^engyelországnak az 1956-os poznani lázadásban és a Szolidaritás mozgalom erőfeszítéseiben megnyilvánult nagy szerepéről. De azt hiszem, legalább ilyen fontos annak a felismerése, hogy mindezeknek a nemzeteknek közös óhaja és régi vágya volt saját kezükbe venni sorsukat. Ami fontos az az, hogy egy új korszak hajnalán vagyunk; kevésbé fontos, hol húzzuk meg a vonalat. Az egészen bizonyos, véleményem szerint, hogy az 1945-ben kezdődött történelmi periódus 1989-1990-ben véget ért. Új történelmi korszakba léptünk. Úgy vélem, minden okunk megvan hinni abban, hogy ez az új kor egészében véve boldogabb lesz, mint amilyen volt az elmúlt negyvenöt év. Mindazonáltal el kell ismerni, hogy a szocialistának nevezett országok (bár ez a megnevezés nem volt helyes, hiszen valódi szocializmus nem létezett Kelet-Európában) most komoly belső problémákkal állnak szemben. Szuverenitásunkat visszanyerve meg kell birkóznunk a korábbi rendszerek örökségével. A kommunista utópiának - emberi életekkel való eme szörnyű kísérletezésnek - a gazdasági és társadalmi következményeit Önök jól ismerik. De a gazdaságban és a gondolkodásban is okozott kár nem oly általánosan ismert. A németek találkoztak ezzel közvetlenül az ország keleti részében; nem számítottak arra, hogy a szorgalmas, dolgos németek képesek legyenek ilyen zűrzavart teremteni. 169