Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLTAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Február - Jeszenszky Géza külügyminiszter beszéde a VSZ tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének (budapesti) ülésén

Szélesednek kapcsolataink az Észak-ALlanti Közgyűléssel, a Nyugat-Európai Unió Közgyűlésével, a NATO-val, a NyugatEnrópai Unióval. Látjuk, hogy e szervezetek milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak olyan megállapodásoknak, amelyek a konfrontáció és megosztottság korszakának a lezárását jelentik; így mindenekelőtt az Európában lévő hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződésnek, a huszonkét állam közös nyilatkozatának új kapcsolatok építéséről - a Párizsi Chartának -; az ezekben foglaltak megvalósulása teremti meg a feltételeket a biztonság új megközelítéséhez Európában. Érzékeljük partnereink igényét arra. hogy e szervezeteket a szembenállás korszaka után létrejött új feltételek alapján átformálják. Tapasztaljuk, hogy ez az igény már konkrét döntések és lépések formáját ölti. Tanúi vagyunk e szervezetek mély átalakulásának. A regionális együttműködési keretek - melyeknek alapja a földrajzi közelség, az egyenjogúság és a gazdasági és egyéb kölcsönös érdekeltség - a renaissance-ukat élik. A "Pentagonale" együttműködés sem az Osztrák-Magyar Monarchia iránti nosztalgiából táplálkozik, hanem egyszerre adja egy széles területeket felölelő és igen gyakorlatias együttműködésnek keretét, valamint összakötő kapcsot az Európai Közösségek felé. A csehszlovák-lengyel-magyar együttműködés is természetes, ugyanakkor történelmileg alakult alapokon nyugszik. A belső átalakítás céljai e három országban alapvetően egybeesnek, és ezek az államok az európai integrálódási céljaikban is közel állnak egymáshoz. E három ország úgy véli, hogy céljaik megvalósulását segíti elő szorosabb együttmúködésük. Mindeközben nem egy partnerünk az európai instabilitás potenciális forrásának látja régiónkat, Közép- és Kelet-Európát. Látják a nehézségeket a piacgazdaságra való átállásban; történelmileg kialakult nemzeti-nemzetiségi problémáktól terhesnek tekintik a régiót; tartanak a térségből eredő tömeges emigrációtól; aggódnak a peresztrojka megtorpanása miatt. Az említett aggodalmak kapcsán engedjenek meg nekem egy kitérőt! Szomszédunk, a Szovjetunió mint nagyhatalom - és 157