Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Dr.Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök nyilatkozata a magyar-csehszlovák-lengyel csúcstalálkozó után (Interjú)

11. Dr.SZŰRÖS MÁTYÁS IDEIGLENES KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK NYILATKOZATA A MAGYAR-CSEHSZLOVÁK-LENGYEL CSÚCSTALÁLKOZÓ UTÁN (Interjú) Riporter

: Elnök úr, Ön a találkozó előtt lapunknak adott nyilatkozatában szólt arról, hogy a pozsonyi megbeszélések napirendje előzetesen nem volt tisztázva és ez a körülmény kihathat azok eredményességére is. Most sikeresnek tartja-e, vagy eredménytelennek a pozsonyi találkozót? Dr.Szűrös Mátyás

: Mindenképpen érdemesnek tartottam elfogadni a meghívást és elmenni Pozsonyba. Ezzel kifejezésre juttattuk tiszteletünket Havel elnök és a csehszlovák vezetés iránt, valamint szándékunkat a jószomszédi kapcsolatok ápolására. Egyébként maga Havel elnök többször hangsúlyozta, hogy protokollmentes kötetlen eszmecseréről van szó; sőt előre elnézést kért azért, ha valami nem elég gördülékenyen megy. Nos, valóban elég sok volt a holt idő a tárgyalásokon. Mégis a magam részéről azt tartom fontosnak, hogy eszmét cseréltünk arról, miként illeszkedhetünk Európához. Ennek kapcsán azt hangsúlyoztam, hogy ehhez mindenekelőtt az érintett országok demokratizálódása szükséges; elengedhetetlen az is, hogy rendezzük az egymás közötti kapcsolatokat, hiszen csak így léphetünk fel együttesen, a közös érdekeinket képviselve. Nyilvánalónak látszik az is, hogy egy tömbök nélküli Európa felé haladunk, ahol a katonai tényezők egyre kisebb szerepet játszanak majd, előtérbe kerülnek viszont a gazdasági kérdések és az emberi jogi kérdések, ez utóbbiakon belül pedig a nemzeti és nemzetiségi jogok tiszteletben tartása. Ennek kapcsán a találkozón szóba került, hogy a kelet-közép-európai országokban végbemenő rendszerváltás a népinemzeti erők előtérbe kerülésével megy végbe és ezt egyesek a nacionalizmus jeleként értékelik. Megítélésem szerint viszont nem arról van szó, hogy most alakulna ki nacionalista hangulat, hanem inkább arról, hogy a hosszú időn át szőnyeg alá söpört problémák a szabadság kiteljesedésével párhuzamosan törvényszerűen felszínre törnek. 149