Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - Jeszenszky Géza külügyminiszter előadása a Magyar ENSZ Társaság ülésén, "Az ENSZ Közgyűlés XLV. ülésszaka és a magyar külpolitika" címmel

tikáról. Külön örömömre szolgál az a véletlen egybeesés, hogy éppen ma, december 10-én, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 42. évfordulóján az emberi jogok napján szólhatok Önökhöz. Sajnálatos, hogy ezen a napon ismét figyelmeztetnünk kell a világot az emberi jogok érvényesülésével kapcsolatos egyezményekre, például a Tőkés László és Sütő András elleni romániai akciók kapcsán. * A Magyar Köztársaság kormánya kiemelkedő jelentőséget tulajdonít a tagságát és kompetenciáját tekintve korunk legátfogóbb szervezetének, az ENSZ-nek, amely országunk méreteinél, adottságainál és súlyánál lényegesen nagyobb szerepvállalást tesz lehetővé a nemzetközi színtéren, és egyúttal egyedülálló fórumot biztosít a magyar nemzeti érdekek multilaterális közegben való megjelentetésére és képviseletére. Az ENSZ Közgyűlés XLV. ülésszaka több szempontból is jelentősnek, bizonyos értelemben különlegesnek mondható; egyrészt az első ülésszak a hidegháború "temetése" után; másrészt az első ülésszak, amelyen a negyven év óta első ízben szabadon és demokratikusan választott parlamentnek felelős kormányunk bemutatkozhatott a világszervezet előtt. A bemutatkozásra igen sok amerikai magyar volt kíváncsi; többen távoli vidékekről utaztak föl, hogy jelen legyenek a szabad Magyar Köztársaság külügyminiszterének felszólalásánál. Köszönetet mondtam az ENSZ-nek az 1956-os forradalomban és azt követően a magyar népnek nyújtott támogatásért. Később kaptam olyan véleményt, hogy az ENSZ 1956-os szereplése nem érdemli meg a dicséretet. Én azonban úgy vélem, hogy - noha a saját működési mechanizmusának korlátozottságai közepette - a "magyar kérdés" napirenden tartásával az ENSZ jelentékenyen hozzájárult az amnesztia kimondásához 1963-ban Magyarországon, ami azután elindította azokat a reformokat, melyek végül az 1989-es vértelen forradalomig, az államszocialista diktatúra összeomlásáig vezettek. A Közgyűlés mostani ülésszakán a magyar küldöttség a következő célok megvalósítását tűzte maga elé: a magyar nemzeti érdekek határozott képviselete; a plurális demokráciák értékrendje melletti elkötelezettségünk demonstrálása; az Európai Közösségekhez való 349