Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - November - Antall József miniszterelnök beszéde Párizsban az európai biztonsági és együttműködési értekezletben (EBEÉ) részt vevő országok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján

hatással lesznek a magyar társadalom számos területére, így a gazdaságra, a kultúrára, az egészség- és a környezetvédelemre, az emberi jogok biztosítására. Az európai fejlettségi szinthez csak abban az esetben leszünk képesek teljesen fölzárkózni, ha mind gazdaságilag, mind politikailag integrálódni tudunk az európai nemzetek közösségébe. Reméljük, hogy már az igén megkezdődnek a tárgyalások Magyarország és az Európai Közösségek közötti társulási szerződésről, és így 1992. január elsején az EK társult tagjává lehetünk. Emellett - a "Huszonkettek" nyilatkozatában kifejezésre juttatott elvek és szándékok alapján - szeretnénk együttműködést és biztonsági partneri viszonyt kialakítani az átalakulóban lévő Észak-Atlanti Szövetséggel és más európai szervezetekkel. Tudatában vagyunk annak, hogy időbe telik, amíg a kelet-középeurópai új demokratikus intézmények megszilárdulnak és stabilan működő politikai rendszert alkotnak. A Keletnek és a Nyugatnak egyaránt érdeke, hogy megtalálja az erre az átmeneti időszakra megfelelő együttműködési formákat is. Nem egyszerően a Nyugat segítségére van szükségünk, hanem a politikai párbeszéd és a gazdasági integráció kiszélesítésére illetve felgyorsítására. Ha ez a folyamat nem erősödik fel, akkor könnyen új szociális falak jelenhetnek meg a lerombolt vasfüggöny helyén. * Úgy vélem, csúcstalálkozónk történelmi missziót teljesít azáltal, hogy kifejezésre juttatja a részt vevő államok közös elveit és értékeit, és a megfelelő intézmények létrehozásával lehetővé teszi az EBEÉ-folyamat új feladatainak ellátását. Az emberi dimenzió kezdettől fogva egyike volt az EBEÉ-folyamat legfontosabb összetevőinek. A demokrácia és a demokratikus intézmények erősítése, az emberi jogok terén vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítése és ennek állandó figyelemmel kísérése véleményünk szerint a jövőben is kiemelkedő fontosságú feladat lesz. A demokratizálódás irányába mutató változások ellenére Európában továbbra is jelentkeznek a nemzeti és etnikai kisebbségek problémái, olykor még a korábbiaknál is élesebben. Úgy véljük, e kérdéseket csak az állandó dialógussal, az EBEÉ-kötelezettségek tel318